A Magyar Corvin-lánc kitüntetést – a Magyar Corvin-koszorú és a Magyar Corvin díszjelvény kitüntetésekkel együtt – Klebelsberg Kunó kultuszminiszter elgondolása alapján Horty Miklós kormányzó alapította 1930-ban.
A kitüntetést azoknak adományozták, akik a magyar tudomány, irodalom és művészet terén, valamint a magyar művelődés fellendítése érdekében kimagasló érdemeket szereztek.
A Corvin-lánc kitüntetés egy olasz művész alkotta, XV. századbeli, harmincöt milliméter átmérőjű érem másolata, amely Mátyás királyt mellképben, jobboldali profilban ábrázolja „Mathias Rex Hungariae” körirattal. Az érmet gazdag, részben zománcozott, áttört művű renaissance díszítmény övezi, melybe felül mondatszalag fonódik „Pro scientia – litteris – et artibus” felirattal. A díszítményes érem fölött aranykoszorúban Mátyás király zománcos címere van, amely arany bevonatú ezüst nyakláncon függ. A függőrész teljes hossza száz milliméter. A Corvin-lánc kisebbített alakja a Magyar Corvin-lánc függő részének hű másolata negyven milliméteres méretben.
A kitüntetés abban különbözött más elismerésektől, hogy a Magyar Corvin-lánc és a Magyar Corvin-koszorú kitüntetettjei önálló alapszabállyal rendelkező testületet alkottak. A testületnek döntési joga volt a további kitüntetésekkel kapcsolatban.
A Corvin-lánccal kitüntetettek száma 12 lehetett, majd ezt a kvótát 15 főre emelték. 1930 és 1943 között huszonnégyen kaptak Corvin-láncot:
1930
Berzeviczy Albert kultúrpolitikus, történész
Dohnányi Ernő zeneszerző,
Herczeg Ferenc író
Hubay Jenő zeneszerző
gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter
báró Korányi Sándor belgyógyász,
Ravasz László református püspök, teológus
gróf Teleki Pál földrajztudós
Zala György szobrász
báró Wlassics Gyula kultúrpolitikus, jogász
1935
Hóman Bálint történész
Karlovszky Bertalan festő
1937
Károlyi Árpád (1853–1940) történész, levéltáros
Serédi Jusztinián hercegprímás, egyházjogtudós
1938
Verebélÿ Tibor sebész
1939
Hültl Dezső építész
Melich János nyelvész
1940
Balogh Artúr jogász
Kelemen Lajos történész
Reményik Sándor költő
1941
Pásztor János szobrász
Rudnay Gyula festő
1942
Schütz Antal hittudós
1943
Lehár Ferenc zeneszerző
*
Ötvennyolc év után, az első Orbán-kormány idején honosították újra a Corvin-lánc díjat [2/2001. (VIII.14.) ME rendelet].
2001-ben tizenketten vehették át a kitüntetést:
Balogh János zoológus (1913–2002)
Kallós Zoltán néprajzkutató (1926–2018)
Lámfalussy Sándor közgazdász (1929–2015)
Lovász László matematikus (1948– )
John Lukács történész, író (1924–2019)
Makovecz Imre építész (1935–2011)
Nemeskürty István irodalomtörténész (1925–2015)
Oláh György kémikus (1927–2017)
Szabó Magda írónő (1917–2007)
Szokolay Sándor zeneszerző (1931–2013)
Teller Ede fizikus (1908–2003)
Zsigmond Vilmos operatőr (1930–2016)
A kitüntetettekből álló Testület elnöknek Nemeskürty Istvánt, alelnöknek Marton Évát választotta. A Corvin-lánc Testület működésével összefüggő titkársági feladatokat, valamint a kitüntetés adományozásával kapcsolatos adminisztratív munkát a Magyar Corvin-lánc Iroda végezte, melyet 2001-2002 között Schmidt Mária vezetett.
A 2002-es kormányváltást követően a Magyar Corvin-lánc kitüntetések adományozását beszüntették és a Magyar Corvin-lánc Testület is működésképtelenné vált.
*
A második Orbán-kormány idején a Magyar Corvin-láncról szóló alapvető rendelkezéseket a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint az állami kitüntetésekről szóló 2011. évi CCII. törvényben határozták meg:
A Magyar Corvin-lánc (a továbbiakban: Corvin-lánc) a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére szolgál. A Corvin-lánc azon magyar és külföldi állampolgár részére adományozható, aki a kitüntetés alapszabályát elfogadja, valamint vállalja, hogy közreműködik a Corvin-lánc Testület munkájában. Ezen rendelkezés az Alaptörvény I) cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
A törvény 2. melléklet 2. pontja a Corvin-lánccal kitüntethető személyek számát tizenötben határozta meg.
A 2011-ben ismét létrehozott Corvin-lánc Iroda vezetésével Granasztói György professzort bízták meg, javaslatára 2012-ben öten vehették át a kitüntetést:
Bor Zsolt fizikus
Jelenits István piarista szerzetes, tanár
Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester
Marton Éva operaénekes
Vizi E. Szilveszter orvos, agykutató
*
A Magyar Corvin-lánc Testületről szóló 2016. évi CXLI. törvény hozta létre a köztestületi formában működő Magyar Corvin-lánc Testületet. Tagjai a Corvin-lánccal kitüntetettek. székhelye az 1146 Budapest, Hermina út 45. szám alatti Róheim-villa. A Testület legfőbb döntéshozó szerve a tagokból álló közgyűlés. A tagok maguk közül elnököt és elnökhelyettest választanak. A Testület működésével kapcsolatos hivatali feladatokat a titkárság látja el, melyet a közgyűlés által megválasztott főtitkár vezet. Granasztói professzor halálát követően a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetését Klinghammer István akadémikus vette át 2017 júniusában. Felterjesztésére 2018. február 12-én heten vették át a Magyar Corvin-lánc kitüntetést:
Huszti Péter színművész
Maróth Miklós orientalista akadémikus
Martonyi János külügyminiszter
Melocco Miklós szobrászművész
Sir George Radda (Radda György Károly) biokémikus
Ritoók Zsigmond klasszika-filológus akadémikus
Sótonyi Péter orvos akadémikus
Az új kitüntetettekkel tizennégy főre növekedett Testület létszáma, így megalakulhatott a Magyar Corvin-lánc Köztestület. A közgyűlés Vizi E. Szilveszter akadémikust választotta elnöknek, Marton Éva művésznőt megerősítette elnökhelyettesi pozíciójában és a főtitkári teendők ellátásával Klinghammer István akadémikust bízta meg.
*
Az önkormányzati elven működő köztestület a tudományok és a művészetek, valamit a magyar nemzeti oktatás és művelődés fellendítésén munkálkodik, és őrködik a Magyar Corvin-lánc kitüntetés tekintélye felett. Véleményezi a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetője által kitüntetésre javasolt személyeket, hogy a jelöltek a magyar tudomány, az irodalom vagy a művészetek területén kifejtett munkássága, illetve a magyar nemzeti oktatás, művelődés fellendítése terén tanúsított szolgálatai alapján – figyelemmel a közéleti tevékenységre is – érdemesek és méltók-e a kitüntetésre. Véleményt nyilváníthat, közérdekű javaslatot tehet a magyar tudományt, irodalmat, művészetet, oktatást, művelődést, valamint minden egyéb, általa fontosnak tartott területet érintő állami döntések tervezésével kapcsolatban, és nyilvános állásfoglalást tehet közzé.