Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Corvin-lánc Testület elnökének meghívására Dr. Lázár János építési és közlekedési miniszter és neje, Lázárné Megyer Zita volt a Testület által 2024. október 31-én megrendezett Gróf Tisza István Emléknap fővendége. Az elnök és a miniszter beszédét a 106 évvel ezelőtt a Roheim-villában merénylet áldozatául esett miniszterelnök emléktáblájának megkoszorúzása követte, majd a meghívott vendégek a Gróf Tisza István életét – többek között négy eredeti levelét – bemutató kiállítást tekintették meg. Végül az Udvari Kamaraszínház társulata előadta Andrási Attila író-rendező Tisza István meggyilkolását, az ahhoz vezető eseményeket feldolgozó Tizennyolc című színművének Roheim-villára adaptált változatát.
Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter elnök beszédében kiemelte: „az alkalom, Gróf Tisza István halálának évfordulója, amely tiszteletadás és az utókor számára történő tanulságok megfogalmazása, hogy soha ne feledjük a Magyar Királyság 19. miniszterelnökének helyét és szerepét a magyar történelemben. Tesszük ezt a Roheim-villa emblematikus és szimbolikus helyszínén, ahol Tisza István életútja lezárult, ám politikai örökségének megértése elindult.” Majd Nemeskürty István professzort, a Magyar Corvin-lánc kitüntetés 2001-ben Orbán Viktor miniszterelnök által történt újjáalapítása utáni Testület első elnökét idézte: „Napjaink feladata a magyar történelmi folytonosság visszaállítása.”
Kiemelte, hogy a hősökről, a példaképekről való megemlékezés a nemzeti identitás fontos részét képezi. „Emlékezni kell, mert tudjuk, hogy a mába érő múlt nemcsak a jelenünket, hanem a jövőnket is befolyásolja. „Sine praeteritis futura nulla”, „Múlt nélkül nincs jövő” mondja a latin. Vörösmarty Mihály ezt úgy fogalmazta meg: „Emlékek nélkül nemzetnek híre csak árnyék.”
„A történelmi múlt objektív megítélésén alapuló emlékezetpolitika nélkül nincs egységes nemzettudat, nincs múltját is bátran felvállaló nemzeti közösség” – mondta. Majd hozzátette, minden tettünk hatással van a jövőre. Különösen nagy felelősség hárul a döntéshozókra a tekintetben, hogy tetteik a közösség javát is szolgálják.
Beszédét azzal zárta: „Fontosnak tartom, hogy az utókor Gróf Tisza Istvánt ne csak élete, munkássága, politikai öröksége alapján, hanem embersége és hazája iránti elkötelezettsége mentén is megértse, és emlékezetében méltóképp megőrizze. Mert Tisza István nemcsak miniszterelnökként, hanem elkötelezett hazafiként is példát mutatott magyarságunknak.”
Lázár János miniszter beszédében kijelentette: Tisza István halála jelképe a Szent István-i Magyarország bukásának, elsüllyedésének. Az egykori miniszterelnök halála után 1920-ban és 1947-ben a nagyhatalmak pontosan kijelölték Magyarország helyét a világban. Mint elmondta: ettől az időszaktól fogva kétfajta politikus létezik. Az egyik tudomásul veszi ezt a döntést és akár relatíve sikeres is lehet, de ezzel örökre feladja, hogy Magyarország a Kárpát-medence meghatározó kulcsállama legyen. A másik politikus viszont demokratikus legitim eszközökkel, a magyarok tudásával megpróbálja a nagyhatalmak által számunkra kijelölt mozgásteret tágítani.
„Én egy olyan kormányt képviselek, amely immár 14 éve azon dolgozik, hogy a nagyhatalmak által számunkra kijelölt mozgásteret megpróbáljuk tágítani, annak érdekében, hogy a munkánkkal, tehetségünkkel, tudásunkkal képesek legyünk visszaállítani azt a nekünk járó vezető szerepet, amelyet Tisza István halálának napján veszítettünk el” – fogalmazott a miniszter.
Úgy vélekedett, hogy Mohács óta három magyar politikus volt képes hatást gyakorolni Európára, az európai emberek sorsának befolyásolására. Az egyik Andrássy Gyula magyar miniszterelnök, majd az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere volt, aki lehetővé tette, hogy Magyarország európai hatalommá válhasson. A második Tisza István, akiről Londontól Szentpétervárig mindenki tudta, hogy ő vezeti a Monarchiát, a harmadik politikusnak a nevét, aki képes befolyásolni a világ szellemi áramlatait – mint mondta – mindenkinek a fantáziájára bízza.
Kitért arra is, hogy miközben Tisza István tudatában volt annak, hogy elkerülhetetlen egy európai háború, az egymásnak feszülő politikai csoportok, a polarizált politikai elit, lehetetlenné tették, hogy Magyarország felkészüljön az elkerülhetetlenre, az első világháborúra. Amikor pedig Magyarország belesodródott a háborúba, Tisza István volt az egyetlen vezetője a Monarchiának, aki annak ellenére, hogy ellenezte a háborút, később mindent megtett, hogy Magyarország pozícióját optimalizálja.
A továbbiakban felhívta a figyelmet, hogy Tisza István meggyilkolása volt az első olyan alkalom a magyar politikában, amikor a „percepció” győzedelmeskedett a valóság felett és politikai gyilkosságot eredményezett. Ez annak a következménye, hogy a korabeli magyar sajtó, a média, a háborúért egyszemélyi felelőssé tette Tisza Istvánt. Ez az az időszak, amikor a média először volt képes arra, hogy egy embert szimbólummá, bűnbakká tegyen a valóságtól teljesen eltérően. Ennek az az örök tanúsága minden közéleti vezető számára, hogy nem elég a valóságot megnyerni, „uralni kell a percepciót is” – mondta Lázár János.
Az ünnepség résztvevői megkoszorúzták Tisza István emléktábláját a Testület székhelyéül szolgáló Roheim-villa falán. Ezt követően a Gróf Tisza István élete képekben című virtuális kiállításra került sor, amelynek különlegessége a miniszterelnök négy levele volt. A levelek eredetijét a jelenlévők a Mór-teremben, Tisza István egykori dolgozószobájában, a valóságban is megtekinthették. Végül az Udvari Kamaraszínház társulata bemutatta Andrási Attila író-rendező Tizennyolc című színművének a Roheim-villába adaptált változatát, amely a Tisza-merényletet és az ahhoz vezető eseményeket dolgozta fel. –
A Magyar Corvin-lánc Testület szervezésében, a Corvin Szalon programsorozat keretében 2024. november 6-án Prof. Dr. Ádám Veronika orvos, biokémikus, az MTA rendes tagja, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke A tudós felelőssége és lelkiismerete két történetben címmel tartott gondolatébresztő előadást. A rendezvényt Prof. Dr. Martonyi János korábbi miniszter, a Magyar Corvin-lánc Testület tagja nyitotta meg.
Köszöntőjében Martonyi János méltatta Ádám Veronika professzor asszony kimagasló tudományos munkáját és szeretetteljes személyiségét, kiemelve az eredményeiért kapott díjainak sokaságát. Hozzátette, hogy a professzor asszony szereti az embereket, és hiszi, hogy tudománya segíti őket. Ez a szeretet vezette egész pályáján, melyben a család, a hit és a tudomány összhangban találkozott.
Prof. Dr. Ádám Veronika a tudomány erkölcsi felelősségét állította előadása középpontjába, amit két jelentős példán – az atombomba létrehozásán és a klónozáson – keresztül mutatott be. Hangsúlyozta, hogy a tudomány elsődleges célja az egyetemes tudás gyarapítása, de hozzátette: a kutatók abban a reményben dolgoznak, hogy eredményeik végső soron az emberiség javát szolgálják. Elmondta, a tudomány történetében vannak olyan felfedezések, amelyek kimozdítják ezt a folyamatot az etikus működésből, és komoly morális aggályokat vetnek fel.
Az előadás első témája az atombomba létrehozása volt. Ennek kapcsán Ádám Veronika összefoglalta Szilárd Leó munkásságát, akit egyedülálló előrelátással és gyors döntési képességekkel rendelkező tudósként jellemzett, aki már az 1930-as években felismerte az atomi láncreakció lehetőségét. Szilárd különleges képessége abban rejlett, hogy mindig mások előtt észlelte a tudományos és politikai helyzetek alakulását, és ennek megfelelően gyorsan cselekedett. Az atombomba létrehozásának történetében professzor asszony hangsúlyozta, hogy Szilárd volt az, aki először szólított fel az atombomba megalkotásának fontosságára a Németország elleni háborúban, de ő volt az, aki elsőként figyelmeztetett a későbbi felhasználás korlátozásának fontosságára. A Robert Oppenheimer vezette Manhattan Projekt, amely az atombomba kifejlesztését célozta meg, a tudósok közötti morális dilemmák megtestesítője lett: vajon egy ilyen hatalmas erejű fegyver fejlesztése igazolható-e, és milyen következményei lesznek az emberiségre nézve?
Professzor asszony az előadásban részletesen tárgyalta, hogyan írta alá Szilárd Leó és Albert Einstein azt a híres levelet 1939 augusztusában, amely Roosevelt amerikai elnök figyelmét felhívta a láncreakció felfedezésére és annak potenciális katonai felhasználására. Szilárd erőfeszítései elősegítették az első atomreaktor megépítését Chicagóban 1942-ben, amely a gyakorlatban demonstrálta a láncreakció működését. A projekt tudományos igazgatója Robert Oppenheimer volt, a fejlesztések eredményeként 1945. augusztus 6-án Japán Hiroshima városára dobta le az USA az első urán-alapú, majd 1945. augusztus 9-én Nagasaki városára a plutónium-alapú atombombát, melyek együttesen több mint 200 ezer ember halálát és még ennél is többek megbetegedését okozták hosszú távon. A történet legnagyobb kérdése az, hogy a tudósok etikai felelőssége hogyan értelmezhető a háború és a pusztítás árnyékában. Ádám Veronika hangsúlyozta, hogy a tudomány etikai kérdéseit nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen a felfedezések hatása messze túlmutat a laboratóriumokon.
Az előadás második témája a klónozás volt, mely részben Ádám Veronika Dolly, az első klónozott bárány történetéből kiindulva mutatta be a technológia fejlődését e téren. A klónozás kérdése számos etikai vitát váltott ki a tudományos körökben és a közvéleményben egyaránt, különösen az emberi klónozás lehetőségeivel kapcsolatban. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy bár a klónozási technológiák orvosi előnyöket ígérhetnek, például új szövetek előállítását és betegségek gyógyítását, ezek az eljárások súlyos erkölcsi dilemmákat is felvetnek. Kiemelte, hogy a humán klónozás kérdése alapjaiban érinti az emberi méltóság, az egyediség és az élet szentségének fogalmát. Elmondta, hogy bár a technikai haladás fontos, a társadalomnak és a tudósoknak együtt kell gondoskodniuk arról, hogy a tudományos eredmények ne sértsék az alapvető emberi értékeket.
Ádám Veronika előadása gondolatébresztő és elgondolkodtató utazás volt a tudomány és az erkölcs metszéspontján. Mind az atombomba létrehozása, mind a klónozás példáján keresztül bemutatta, hogy a tudományos haladás mögött mindig ott rejlik a morális felelősség kérdése, ami nemcsak a múltban, hanem a jövőben is meghatározó szerepet játszik a tudósok és a társadalom számára egyaránt.
Az előadás után a vendégek Faragó Imre vezetésével megtekinthették a Magyar Corvin-lánc Testület székházaként szolgáló történelmi jelentőségű Roheim-villát.
Az előadásról készült videó megtekinthető itt: Corvin Szalon Prof. Dr. Ádám Veronika A tudós felelőssége és lelkiismerete két történetben
Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Magyar Corvin-lánc Testület (MCLT) és a Magyarország Barátai Alapítvány (MOBA), hogy közös szakmai tevékenység révén elősegítsék a két szervezet küldetésének megvalósítását. Az együttműködési megállapodást 2024. november 19-én az MCLT székhelyéül szolgáló Roheim-villában írta alá ünnepélyes keretek között Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter, az MCLT elnöke és Prof. Dr. Stumpf István, a MOBA elnöke.
Az együttműködés kiterjed többek között közös szakmai rendezvények szervezésére, egymás rendezvényeihez kapcsolódóan tematika, illetve a szakterülethez illő előadók javaslatára elsősorban a saját tagság köréből, kérésre a rendelkezésre álló szakmai adatok, vélemények, statisztikák, tapasztalatok és jógyakorlatok megosztására egymás munkájának támogatása céljával, továbbá közös kiadványok megjelentetésére és egymás kommunikációjának segítésére.
Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke, aki egyben alapítója és tizenhárom éven át elnöke volt a Magyarország Barátai Alapítványnak, elmondta: „két olyan kiemelkedő szervezet együttműködéséről van szó, amely a magyarság, a magyar kultúra, tudomány és társadalmi értékek ápolására és népszerűsítésére törekszik, a bonum commune, a közjó érdekében és szolgálatában.”
Prof. Dr. Stumpf István, a MOBA elnöke kiemelte: „A Magyarország Barátai Alapítvány legfontosabb küldetése, hogy erősítse Magyarország jó hírnevét és támogassa azokat a kezdeményezéseket, amelyek hazánk gazdag történelmét, hagyományait és értékeit méltóképpen képviselik szerte a világban. Örömmel tölt el bennünket, hogy ebben a szellemben találtunk társra a Magyar Corvin-lánc Testületben, amely a nemzeti kiválóság elhivatott képviselője.”
***
A Magyar Corvin-lánc Testületről
A Magyar Corvin-lánc a második legrangosabb állami kitüntetés Magyarországon a Magyar Szent István-rend után, amely a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére szolgál. Más állami elismerésektől eltérően a kitüntetettek egy Testületet alkotnak, melynek egyszerre legfeljebb 15 tagja lehet.
A kitüntetést, a Magyar Corvin-koszorúval és a Magyar Corvin-díszjelvénnyel együtt, Horthy Miklós kormányzó alapította 1930-ban, gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter elgondolása alapján.
Az 1944 után hosszú ideig át nem adott Corvin-láncot Orbán Viktor miniszterelnök alapította újjá 2001-ben. Ahogy akkor ő fogalmazott: „Csak azok a kitüntetések maradnak fenn nemzedékeken és korszakváltásokon keresztül, amelyek nemzeti karakterünkből és kultúránkból fakadnak. Viszont bármilyen mélyre is nyúlnak egy kitüntetés gyökerei, valódi tekintélyét mindig azok az emberek adják, akik részesültek benne.”
Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy közfeladatainkat saját jogállási törvény – a 2023. évi XLIX. törvény a Magyar Corvin-láncról és a Magyar Corvin-lánc Testületről – szabályozza.
Feladataink ellátását Magyarország érdekében, Testületünk jelmondata szerint: „Pro scientia, litteris et artibus” – a tudományért, irodalomért és művészetekért vállaljuk.
A Magyarország Barátai Alapítványról
A Magyarország Barátai Alapítvány (MOBA) 2011-ben jött létre azzal a céllal, hogy értékközpontúan, de pártatlanul informálja Magyarország barátainak közösségét és a nyilvánosságot országunkkal, valamint a világban élő magyarokkal kapcsolatos eseményekről. Emellett világszerte figyelemmel kíséri és dokumentálja a magyarok társadalmi, kulturális, tudományos és gazdasági sikereit, erősíti a kapcsolatot az óhaza, a diaszpóra és a kisebbségi közösségek magyarjai között.
A Magyarország Barátai Közösség tagjai külföldön élő magyar származású vagy hazánkhoz építő szándékkal viszonyuló személyek, akik saját országukban, közösségükben véleményformálónak számítanak. Magyarország Barátai között megtalálhatók Nobel-díjjal kitüntetett tudósok, a bankszakma vezető személyiségei, diplomaták, művészek, újságírók, valamint neves akadémikusok.
A MOBA több tucatnyi külföldi magyar szervezettel tartja a kapcsolatot, ezeken keresztül eljuttatva a hazánkról és nemzetünkről szóló híreket a világban élő magyaroknak. Ezt a célt szolgálják az alapítvány által kiadott Hungary Today és Ungarn Heute hírportálok is, amelyek angol, illetve német nyelvű tájékoztatást adnak Magyarország aktuális történéseiről. Média felületeink folyamatosan gyarapodó külföldi és hazai olvasótábora ezekből napi szinten tájékozódhat országunk sikereiről vagy kihívásairól, mindezt pedig alapítványunk szellemiségének megfelelő független, de Magyarország jó hírnevét szolgáló megfogalmazásban.
Az eseményről készült videó megtekinthető itt: MCLT-MOBA együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírása
A 2024. november 9-ei Szegedi Tudományegyetem Napján megtartott szenátusi ülésen Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter adta át a Nobel-díjas Karikó Katalinnak, a Magyar Corvin-lánc Testület tagjának SZTE egyetemi tanári kinevezését. Eddigi kutatói teljesítményét, tudósi erényeit és emberi attitűdjét több mint száz tudományos és társadalmi kitüntetés, illetve a kutatótársával megosztva kapott 2023. évi fiziológiai és orvosi Nobel-díj ismerte el. Tizennyolc egyetem – köztük alma matere, az SZTE – díszdoktora, továbbá tíz akadémia – köztük az MTA – tagja.
Sulyok Tamás köztársasági elnök 2024. május 31-ei határozatában, az SZTE Szenátusának egyhangú javaslatára, a szakminiszter előterjesztésére Karikó Katalint, az egyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ kutatóprofesszorát egyetemi tanárrá nevezte ki. A neves kutató az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar professzoraként folytatja munkáját egykori egyetemén.
Az a tudás, amit Karikó Katalin felhalmozott, tette lehetővé, hogy a Covid pandémia idején a lehető legrövidebb idő alatt, a lehető legkevesebb áldozattal, de meg lehetett menteni az emberiséget – hangsúlyozta Hankó Balázs miniszter a kinevezés átadásakor.
A Magyar Corvin-lánc Testület
tisztelettel meghívja a kedves zenerajongókat
2024. november 27-én, szerdán 18:00 órától a
Ligetparti esték sorozat keretében a
Marton Éva Operastúdió
növendékeinek Mozart-estjére
Fenyvesi Gabriella Rea – szoprán; Anija Lombard – szoprán
Ortan Vivienne – mezzoszoprán; Balázs Norbert – bariton
Zongorán közreműködik: Szennai Kálmán
Számos nemzetközi példát követve kezdte meg működését a Magyar Állami Operaház operastúdiója, amely pályakezdő operaénekesek számára kíván szakmai felkészítést biztosítani egyetemi tanulmányaikat követően, valamint lehetőséget nyújtani színpadi tapasztalataik bővítésére hivatásuk kezdeti szakaszában. A négy féléves képzés első szemeszterében Marton Éva, az operastúdió fővédnöke, majd további jelentős énekművészek foglalkoznak a pályakezdő énekesekkel, akiket mesterkurzusokon, illetve konkrét szerepek betanulásával egyéni foglalkozásokon készítenek fel. A Ligetparti esték keretében a fiatal énekművészek Mozart varázslatos világába vezetik a közönséget népszerű áriákon és duetteken keresztül.
Helyszín: Roheim-villa, 1146 Budapest, Hermina út 45., érkezés 17:45 órától
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött:
A regisztráció lezárult.
Az előadás után szeretettel várjuk vendégeinket egy rövid, vezetett épületbemutatóra a Roheim-villában.
A Magyar Corvin-lánc Testület
tisztelettel meghívja Önt
2024. november 6-án, szerdán 18:00 órától a
Corvin Szalon sorozat keretében
Prof. Dr. Ádám Veronika orvos, biokémikus, az MTA rendes tagja, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke:
A tudós felelőssége és lelkiismerete két történetben című előadására
Egy tudós mindenkori elsődleges felelőssége a tudományos tények feltétlen tisztelete. Lehetnek olyan felfedezések vagy történelmi helyzetek, amikor a tudós felelőssége ezen túlmutat. Ilyen volt az atombomba megalkotása.
A genetikai szempontból teljesen azonos utódszervezet létrehozása – a klónozás – más típusú etikai megfontolásokat vet fel.
Ezt a két történetet járja körbe az előadás a morális szempontok előtérbe helyezésével.
***
Helyszín: Roheim-villa, 1146 Budapest, Hermina út 45., érkezés 17:45 órától
Az előadás után szeretettel várjuk vendégeinket egy rövid, vezetett épületbemutatóra a Roheim-villában.
A Magyar Corvin-lánc Testület szervezésében 2024. október 24-én a Corvin Szalon programsorozat keretében Prof. Dr. Sótonyi Péter orvos, egyetemi tanár, a Magyar Corvin-lánc Testület tagja, a Semmelweis Egyetem korábbi rektora Tóth Ilona pere igazságügyi orvosszakértői szemmel című előadásában emlékezett meg az 1957-ben koncepciós perben ártatlanul halálra ítélt Tóth Ilona szigorló orvosról. A nagy érdeklődés mellett megtartott rendezvényt Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter, a Testület elnöke nyitotta meg.
Köszöntőjében felidézte, „A New York Times 1956-ban naponta írt arról, hogy mi történik Budapesten”, utalva a világméretű figyelemre, amely a forradalom idején a magyar fővárosra irányult. Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter beszédében kiemelte a megemlékezés fontosságát a forradalom meghatározó alakjairól és mártírjairól, akik közül sokan koncepciós perek áldozataivá váltak. Utalt arra, hogy az 1956-ot követő megtorlások során talán több magyart ítéltek halálra, mint ahányat a második világháború után Németországban.
Az elnök emlékeztette a résztvevőket arra, hogy Tóth Ilona szobra csak 2001 után kerülhetett a Semmelweis Orvostudományi Egyetem bejárata elé, miután évtizedekig magánmúzeumban volt. Az orvosok számára különösen fájdalmas az ő története: „Dolgozott, mentette a betegek életét, percenként lőtt sebeket látott el, a koncepciós perben azonban azt állították, hogy megölte a betegét.”
Az igazságügyi orvosszakértői munkájáért is elismert Sótonyi professzor maga is hosszú éveken át kutatta az esetet. Miután ismertette Tóth Ilona családi hátterét, kimagasló személyiségét, kiváló tanulmányi eredményeit, részletesen bemutatta a megtörtént eseményeket és a kulcsszereplőket, kitérve a koholt vádakra, a bizonyítás során elkövetett számtalan súlyos orvosi-jogi hibára, amelyek alapján az akasztással történő halálos ítéletet meghozták, majd 1957. június 27-én végrehajtották.
Sótonyi professzor előadásában kordokumentumok, fényképek és a rendszerváltást követően elvégzett kiterjesztett igazságügyi orvosszakértői írásos vélemények alapján igazolta, hogy egyértelműen bizonyítást nyert a fiatal medika ártatlansága, alátámasztva ezzel a per korra jellemző törvénytelen, koncepciós mivoltát. Elismeréssel szólt az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló 2000. évi CXXX. számú törvényről, amely megkésve ugyan, de elégtételt szolgáltatott a hősöknek.
Az előadás után a vendégek Faragó Imre vezetésével megtekinthették a Magyar Corvin-lánc Testület székházaként szolgáló történelmi jelentőségű Roheim-villát.
Az előadásról készült videó megtekinthető itt: Corvin Szalon Prof. Dr. Sótonyi Péter Tóth Ilona pere igazságügyi orvosszakértői szemmel
A Magyar Corvin-lánc Testület Ligetparti esték sorozatának 2024. október 16-ai eseményét Megyimórecz Ildikó operett-előadása tette felejthetetlenné. A Testület főtitkára, dr. Zalányi Viktória Eszter, üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy a Testület kiemelt küldetése a tudomány, a művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése. Köszönetet mondott Prof. emer. Ks. Marton Éva Elnökhelyettes Asszonynak, aki e misszió előmozdítása érdekében kezdeményezte a Ligetparti esték sorozatot, és az ő meghívására hónapról hónapra hazánk legtehetségesebb fiatal művészei nyújtanak varázslatos zenei élményt a széles közönségnek a Testület székházában.
A Junior Príma díjas Megyimórecz Ildikó operaénekes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem klasszikus ének tanszakán tanult Prof. emer. Ks. Marton Évánál, az ő mentoráltjaként kitüntetéses opera-énekművész diplomát szerzett 2019-ben. A Wagner Társaság állami ösztöndíját egyedüli magyarként nyerte el és képviselte hazánkat Bayreuthban 2018-ban. Még diplomaszerzés előtt debütált a Magyar Állami Operaház színpadán Kenessey Jenő: Az arany meg az asszony című operájának női főszerepében. 2018-ban a III. Nemzetközi Marton Éva Énekversenyen a Magyar Művészeti Akadémia kiemelt különdíjasa, 2019-ben a hamburgi Fanny Mendelssohn verseny döntőse volt. A fiatal művész tehetségét a kivételes hangi adottsága mellett szenvedélyének és elkötelezettségének is köszönheti. Marton Éva biztatására kezdett el operettet énekelni, amit azóta is magas színvonalon művel.
Az est folyamán Megyimórecz Ildikó Gyökér Gabriella zongorakíséretével egy operett dalcsokrot adott elő, amely többek között magában foglalta Lehár Ferenc, Kálmán Imre és Ábrahám Pál legismertebb és legkedveltebb műveit. Ildikó előadása során lenyűgöző technikai felkészültségről tett tanúbizonyságot, miközben könnyed eleganciával szólaltatta meg a bonyolult és nagy kihívást jelentő dallamokat.
Bár az operett gyakran könnyed, szórakoztató zenés színházként él a köztudatban, valójában mélységekkel és összetettséggel teli műfaj, amelyet csak a legnagyobb művészek tudnak igazán életre kelteni. Megyimórecz Ildikó ebben is kiválóan helytállt: nemcsak könnyed szórakoztatást nyújtott a közönségnek, hanem a dallamok mögött megbújó érzelmi tartalmakat is felszínre hozta. Ezzel képes volt az operettet olyan műfajként bemutatni, amely ugyanúgy megköveteli az elmélyült művészi megközelítést, mint az opera vagy a dráma.
A közönség ezen az estén tanúja lehetett egy kivételes tehetség szárnyalásának, aki méltón képviseli a magyar zenei hagyományokat, és tovább viszi az operett műfajának varázsát a jövő generációk számára.
tisztelettel meghívja Önt
2024. október 24-én, csütörtökön 18:00 órától a
Corvin Szalon sorozat keretében
Prof. Dr. Sótonyi Péter orvos, egyetemi tanár,
a Magyar Corvin-lánc Testület tagjának:
A Budapesti Fővárosi Bíróság Tóth Ilona szigorló orvost koholt vádak alapján halálbüntetésre ítélte, melyet 1957. június 27-én hajtottak végre. Az előadás 1956. október 23-ától kivégzése napjáig mutatja be életpályáját, emléket állítva a koncepciós per áldozatává vált fiatal orvosnőnek.
Helyszín: Roheim-villa, 1146 Budapest, Hermina út 45., érkezés 17:45 órától
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött:
Az előzetes regisztráció lezárult.
Az előadás után szeretettel várjuk vendégeinket egy rövid, vezetett épületbemutatóra a Roheim-villában.
Prof. Dr. Gulyás Balázsnak, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnökének egyik első intézkedése volt 2023. május 1-jei kinevezését követően a HUN-REN Elnök Köre megalapítása, amelynek vezetésével Sir George Radda (1935–2024) professzort bízta meg. Az Elnök Köre az elnök személyes tanácsadóinak nemzetközi csoportja, akik a tudomány, a kutatás és a tudománypolitika területén szerzett széles körű tapasztalataikra építve stratégiai tanácsokkal támogatják az elnök munkáját. Radda professzor elhunytával Gulyás professzor Dr. Vizi E. Szilveszter professzort, orvost, farmakológust, a Magyar Corvin-lánc Testület elnökét, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnökét kérte fel a tanácsadói csoport vezetésére, aki az alapítás óta tagja a HUN-REN Elnök Körének.
Kapcsolódó információ: https://hun-ren.hu/a-hun-ren-rol/az-elnok-kore
2024. október 16-án, szerdán 18:00 órától a
Ligetparti esték sorozat keretében
Megyimórecz Ildikó operettestjére
Zongorán közreműködik: Gyökér Gabriella
Megyimórecz Ildikóról
A Junior Príma díjas operaénekes Pécsett született zenész családban. A Pécsi Művészeti Gimnázium után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem klasszikus ének tanszakán folytatta tanulmányait Prof. emer. Ks. Marton Évánál. Az ő mentoráltjaként kitüntetéses opera-énekművész diplomát szerzett 2019-ben. A Wagner Társaság állami ösztöndíját egyedüli magyarként nyerte el és képviselte hazánkat Bayreuthban 2018-ban. Még diplomaszerzés előtt debütált a Magyar Állami Operaház színpadán Kenessey Jenő: Az arany meg az asszony című operájának női főszerepében. 2018-ban a III. Nemzetközi Marton Éva Énekversenyen a Magyar Művészeti Akadémia kiemelt különdíjasa, 2019-ben a hamburgi Fanny Mendelssohn verseny döntőse volt.
Helyszín: Roheim-villa, 1146 Budapest, Hermina út 45., érkezés 17:45 órától
A regisztráció lezárult.
Az előadás után szeretettel várjuk vendégeinket egy rövid, vezetett épületbemutatóra a Roheim-villában.
A 2001 utáni időszakban a Magyar Corvin-lánc Testület első elnökeként is szolgáló Nemeskürty István professzor szerteágazó, gazdag életpályáját, nemzetépítő munkásságát méltató emlékkonferenciát halálának 9. évfordulóján, 2024. október 8-án szervezte meg a Testület a székhelyén, a Roheim-villában. A rendezvényt Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter elnök távollétében, az ő kérésére Maróth Miklós professzor, klasszika-filológus, orientalista, címzetes egyetemi tanár, a Magyar Corvin-lánc Testület tagja nyitotta meg az elnök gondolatait tolmácsolva. Testületi tagok és meghívott vendégek mellett a sajtó képviselői is jelen voltak az eseményen, amelyen az ország témában illetékes legkiemelkedőbb szakemberei közül többen előadások, illetve pódiumbeszélgetések keretében ismertették a tudományos és a filmes világban egyaránt jártas, a 20. századi magyar kultúrtörténet egyik leggazdagabb és legsokszínűbb életművét magáénak tudó Nemeskürty professzor tevékenységét és annak jelentőségét.
A résztvevők megemlékeztek a Magyar Corvin-lánc Testület közelmúltban elhunyt két tagjáról, Sir George Radda professzorról és Jelenits István atyáról, piarista szerzetesről, akiknek távozása fájdalmas és pótolhatatlan veszteség a Magyar Corvin-lánc Testület és az egész világ számára.
Az elnöki köszöntő kitért a Magyar Corvin-lánc Testület tagjainak, valamint a missziójának, tevékenységének és céljának rövid bemutatására, amelyek között kiemelt szerepet kap Nemeskürty István professzor emlékének és örökségének megőrzése, akit a Testület példaképként szeretne állítani a jelenlegi és a jövő nemzedékei elé. E kezdeményezések részeként a Testület megbízásából elkezdődött Nemeskürty István átfogó életrajzának megírása.
Nemeskürty professzor tevékenységét méltatva elhangzott „…hazaszeretetében sokunk példaképe, a magyar történelmi folytonosság visszaállítója volt, akitől megtanulhattuk, hogy a történelmi múlt objektív megítélésén alapuló emlékezetpolitika nélkül nincs egységes nemzettudat, nincs múltját bátran vállaló nemzeti közösség.” Könyveiben és közéleti tevékenységében Nemeskürty professzor olyan gondolatokat mert felvetni, amelyekkel katartikus folyamatokat indított el, a megtisztulást, a tisztánlátást szolgálva. Vallotta, hogy a magyarság számára elfogadhatatlan az a létezési forma, amelyben „nem mi alakítjuk sorsunkat, hanem velünk történik valami”. Történelmünk során sokszor bebizonyosodott, hogy azokra a korszakokra lehetünk büszkék, amikor nem történelmünk szabta meg jellemünket, hanem jellemünk alakította a sorsunkat.
Nemeskürty István és a Magyar Corvin-lánc mindenkori kitüntetettjei olyan iránytűi lehetnek a társadalomnak, akik az egyéni érdekeiket össze tudják egyeztetni a közösség szellemiségével. A Testület feladata hozzájárulni, hogy az országhatárokon átívelő kultúrpolitika részeként a Kárpát-medencében kisebbségi sorban és a világban elszórtan élő magyarok közösségei összekovácsolódjanak. Nemeskürty István ebben is irányt mutatott, sokakat elindítva a hazaszeretet útján.
Első előadóként Prof. Dr. habil. Szakály Sándor DSc, Széchenyi-díjas történész, az MTA doktora, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese, a Károli Gáspár Református Egyetem kutatóprofesszora A Nemeskürty István nemzettudatot formáló, a történelem iránt tudatosságot építő írói, történelmi ismeretterjesztői munkássága című előadását több, a történészek által is olvasott, időnként vitatott művének a felsorolásával kezdte, amelyek véleménye szerint a nemzet-, illetve nemzettudatot építő vonalra felfűzhetők. Ezek többek között Ez történt Mohács után, Budapest, 1966; Requiem egy hadseregért, Budapest, 1972; Krónika Dózsa György tetteiről. Híradás a Mohács előtti időkről, Budapest, 1972; Búcsúpillantás. A Magyar Királyság és kormányzója, 1920–1944, Budapest, 1995. Szakály professzor megítélése szerint, amikor Nemeskürty István történelemmel foglalkozott, az egykori hazafias nevelés mutatkozott meg benne, és ilyen szempontból közelített a magyar múlthoz. Elmondta, Nemeskürty István történelemmel való kapcsolatában, illetve a történelem területéhez kapcsolódó munkájának a közreadásában az a leglényegesebb, hogy mindig megtalálta azokat a témákat, amelyeknek valamilyen szinten aktualitása volt, és megpróbálta ezeket oly módon közzétenni, hogy átmenjenek a hatalom éles szemén, de ugyanakkor újdonságot is adjanak az olvasóknak. Kiemelte, Nemeskürty István a történelmi ismeretterjesztés felkent apostola volt, aki rendkívül széles körű ismerettel, érdeklődési körrel és felkészültséggel rendelkezett. Felkészültsége és nyelvismerete lehetővé tette számára, hogy ne csak magyar, hanem idegen forrásokat is olvasson, és véleményt formáljon.
Nemeskürty István munkái Szakály professzor szerint azt üzenik, hogy egész történelmünket kell vállalni, függetlenül attól, hogy a XVI., a XIX. vagy a XX. századról beszélünk, mert ezek azok a momentumok és pillanatok, amelyeket nem szabad, hogy elveszítsünk, hiszen a nemzettudat és a nemzet tudatának a megerősítése nagyon hasznos és fontos dolog. Ugyanis az a nemzet – és ezt többen többféle formában megfogalmazták már –, amelyik a múltját nem vállalja, nem ismeri, nem akarja megtartani, az nagyon nehezen él meg a jelenben és főleg a jövőben.
A következő előadó Dr. Martos Levente Balázs Esztergom-Budapesti segédpüspök, a Központi Papnevelő Intézet rektora volt. Vallani és vállalni – Nemzettudat és vallásosság Nemeskürty István gondolatvilágában című előadásában kitért arra, hogy bár Nemeskürty nem volt teológus, nem is akart az lenni, de művelt hívő és komolyan vallásos ember volt. A segédpüspök véleménye szerint a hit és a mindennapi élet, a teológia és a többi tudomány – nemcsak a természettudományok, hanem a humán tudományok is – mára igen elszakadtak egymástól. Kiemelte, Nemeskürty István ahhoz a nemzedékhez tartozott, amelynek még volt személyes és pozitív tapasztalata arról a világról, amelynek a hit és a vallás természetes része volt. Írásaiban – melyek közül többet megemlített – gyakran jelent meg a hit, a kötelesség, valamint a remény élesztésének fontossága. Hitvallása sokszor összefonódott a magyarság sorskérdéseivel, azt gondolta, a hit és a vallás elengedhetetlen a nemzeti öntudat megőrzéséhez. Az előadás zárásaként a segédpüspök elmondta, „bár a hit megmarad titoknak, nem szabad vele visszaélni, sem a sajátunkkal, sem másokéval. Nem lehet úgy élni, hogy nincs egy közösség, illetve egy önmagunknál nagyobb másik, amelyiket életünk horizontjául és odaadásunk céljául választunk. Végül Isten úgyis jelen lehet, ha a nevét nem említjük. A hívő szerint mindig meghívhatjuk, hogy mellettünk álljon.”
A konferencia pódiumbeszélgetéssel folytatódott Nemeskürty István irodalomtörténészi kutatásainak és történelmi témákkal jegyzett írói munkásságának jelentőségéről. A moderátor Dr. Szentmártoni Szabó Géza PhD, Klaniczay Tibor-díjas és Napút-díjas irodalomtörténész, a Régi Magyar Költők Tára 16. századi sorozatának szerkesztője, egyetemi oktató volt, a beszélgetésen részt vett Prof. Dr. habil. Szakály Sándor DSc, Széchenyi-díjas történész, az MTA doktora, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese, a Károli Gáspár Református Egyetem kutatóprofesszora, valamint Bene Sándor Artisjus-díjas irodalomtörténész, egyetemi docens, a Károli Gáspár Református Egyetem Régi és Klasszikus Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének tanszékvezetője.
A pódiumbeszélgetésen a résztvevők Nemeskürty István életének és munkásságának különböző aspektusait érintették, különös tekintettel irodalmi és történelmi kutatásaira, amelyekben a régi magyar irodalmi nyelv és a magyar nemzeti öntudat kapcsolódása kiemelt szerepet játszott. Az előadók méltatták Nemeskürty sajátos történészi és irodalmári megközelítését, valamint provokatív gondolatait, különösen a magyar történelem olyan sorsfordító eseményeivel kapcsolatban, mint az 1541-es budai események és a doni katasztrófa. A beszélgetés során több személyes emlék és anekdota is elhangzott, amelyek kiemelték/hangsúlyozták/kellően érzékeltették/ Nemeskürty szellemi hatását és inspiráló jelenlétét, különösen a magyar irodalom és történelem összefonódásában.
A program Nemeskürty István filmproduceri munkásságának jelentőségéről folytatott pódiumbeszélgetéssel zárult. A moderátor Gorka-Focht Máté, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatója volt. A beszélgetésen részt vett Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező, Érdemes Művész, a Szabad Tér Színház volt igazgatója, a Szabad Tér Kiadó alapítója, Dr. Kollarik Tamás PhD, Nemeskürty István-díjas és Bánffy Miklós-díjas producer, filmes szakember, egyetemi docens és Péterffy András, Balázs Béla-díjas filmrendező, producer, docens, a Dunatáj stúdióvezetője.
A résztvevők méltatták Nemeskürty szerepét a magyar filmtörténelem formálásában, különösen a történelmi filmek terén, amelyek hozzájárultak a magyar nemzeti identitás erősítéséhez. A beszélgetésen több személyes emléket is felidéztek, amelyekből kirajzolódott Nemeskürty szellemi és erkölcsi tekintélye, hatása. Koltay Gábor megjegyezte, hogy Tanár úr filmes munkásságát bemutató könyvet készít több évtizede gyűjtött unikális forrásanyag felhasználásával, valamint kiemelte Nemeskürty elévülhetetlen érdemeit az István, a király című legendás mozifilmje elkészítésében. Kollarik Tamás elmondta: „Nemeskürty műveltsége és tudása ma is hiányzik, örökségét ápolni kell, munkássága példamutató. Ideje lenne annak, hogy a filmes közélet is többet és teljesítményéhez méltóan foglalkozzon Tanár úr szellemi hagyatékával, hiszen nemcsak kiváló könyveket írt a filmről, hanem minden idők egyik legsikeresebb magyar filmigazgatója, producere volt, 160 film létrejöttét segítve." Péterffy András is több személyes emléket osztott meg, és méltatta szellemi tekintélyét. Egyúttal megjegyezte, hogy Tanár úr nem kapta meg azt az elismerést a magyar filmes világtól, amit megérdemelt volna, azonban az ő nagyságát mutatja, hogy ezt mindig elegánsan kezelte.
A konferencia zárásaként Maróth Miklós professzor személyes benyomásait osztotta meg Nemeskürty Istvánról. Hangsúlyozta, hogy Nemeskürty egyedülálló gondolkodó volt, aki mert eltérni a megszokott iskolai bölcsességektől, tényekre alapozva dolgozott, és nemzeti érzéseinek köszönhetően együtt tudott rezegni a magyar lélekkel. Kiemelte, hogy Nemeskürty hatása ma is érezhető és reméli, hogy életművét újra felfedezik a filmes világban is.
A konferenciáról készült videó megtekinthető itt: Nemeskürty István emlékkonferencia
.
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Jelenits István atya, Magyar Corvin-lánc kitüntetéssel, Széchenyi-díjjal, Prima Díjjal és Magyar Örökség-díjjal elismert piarista szerzetes, teológus, író, tanár, a Magyar Corvin-lánc Testület nagyra becsült és szeretett tagja életének 92. évében, 2024. szeptember 26-án visszaadta lelkét teremtőjének. Prof. Dr. Vizi E Szilveszter, a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyarország Barátai Alapítvány korábbi elnöke elmondta „Jelenits atya nemcsak lelki vezetőként, hanem gondolkodóként és oktatóként is maradandó értéket hagyott ránk. Fáradhatatlanul munkálkodott a nemzet szellemi és erkölcsi egységének erősítésén.” Nyugodjon békében.
Jelenits István 1932. december 16-án született Berettyóújfalun. A Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett 1951-ben. 1955-ben végezte el az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar szakát. 1955-ben lépett be a piarista rendbe, négy év múlva pappá szentelték, és teológiai doktorrá avatták.
1960-tól hittant, valamint magyar nyelvet és irodalmat tanított a kecskeméti, később a budapesti piarista gimnáziumban, egészen 2003-ig. 1965-től bibliai tárgyakat is oktatott a fővárosban a Kalazantinumban, a rend hittudományi főiskoláján, 2000-től pedig annak utódintézményében, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán. 1985–1995 között a piarista rend magyarországi tartományfőnöke volt. 1992-től éveken át tanított a gödi, illetve 1993-tól a váci piarista iskolában, később a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán is. 1995-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának esztétikatanára, tanszékvezetője volt, 2015 óta professor emeritus.
1993–1997 között az Országos Köznevelési Tanács, 1998-től 2003-ig a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. igazgatóságának tagja, 1995 óta pedig a Pilinszky János Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke volt.
Írásai a Szentírásról, Janus Pannonius és Pilinszky János költészetéről, irodalomról, nevelési kérdésekről és más témákról elsősorban a Vigilia és az Új Ember folyóiratokban jelentek meg. Összegyűjtött műveit az Új Ember Kiadó 1999–2001 között öt kötetben adta ki. 2002-ben 70. születésnapjáról az Útjaidon című ünnepi kötettel emlékeztek meg. 2007-ben jelent meg Ha valaki beszél című interjú- és verseskötete. Ő volt Latinovits Zoltán és Pilinszky János lelki vezetője és gyóntatója.
Napjaink egyik fontos társadalmi problémájáról, a demográfiai helyzetről és a keresztény értékek képviseletéről így beszélt: „Nagy gond az is, hogy kitolódik a felnőtté válás, így amire a »fiatalok« megnősülnek, férjhez mennek, már nem nagyon tudnak több gyermeket vállalni. Az egyháznak azonban emiatt nem vészharangot kell kongatnia, hanem figyelmeztetnie kell az embereket, hogy időben kötelezzék el magukat. Eljött az ideje annak is, hogy ne támadóan és megtámadottan legyünk keresztények, hanem derűsen, szeretettel forduljunk embertársainkhoz. A többit rá kell bízni az Úristenre!”
Ars poétikájaként így fogalmazott: „A mi életünk tanúsága, hogy nemcsak tudásunkkal, szavunkkal, hanem imánkkal is Isten közelségébe tudjuk vinni a ránk bízottakat, és segíteni tudjuk a helytállásukat a változó világban.”
Munkáját számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el, többek között a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1992), Eötvös József-díj (1999), Trefort Ágoston-díj (2000), Széchenyi-díj (2001), Magyar Örökség-díj (2001), Prima Díj (2003), Fraknói Vilmos-díj (2005), Stephanus-díj (2007), Magyar Corvin-lánc (2012), Pro Urbe-díj (2012), Budapest díszpolgára cím (2014), valamint a Magyar Művészeti Akadémia Aranyérme (2016).
A Magyar Corvin-lánc Testület szervezésében, Marton Éva professor emeritus, a Nemzet Művésze, a Magyar Corvin-lánc Testület elnökhelyettese, a Ligetparti esték sorozat ötletgazdája és fővédnöke meghívására a számos hazai és nemzetközi díjjal elismert fiatal tehetség, Magyar Valentin adott teltházas zongoraestet 2024. szeptember 25-én a Roheim-villában. A rendezvényen dr. Zalányi Viktória Eszter, a Testület főtitkára köszöntötte a résztvevőket. A Testület küldetésének összefoglalását követően kiemelte a kollégáival közös elkötelezettségét amellett, hogy a testületi tagok példamutatása révén a felnövekvő nemzedék számára vonzóvá tegyék a kimagasló teljesítményre törekvés és a haza szolgálata iránti elhivatottság eszméjét. Hangsúlyozta, e misszió támogatására indította el a Testület színvonalas programjait hagyományteremtő jelleggel, így többek között az idén immár negyedik alkalommal megrendezett Ligetparti esték koncertet.
Magyar Valentin elsőként Ludwig van Beethoven egyik legismertebb darabját, a c-moll „Patetikus” szonáta, No. 8, Op. 13 zongoraművét adta elő, amely méltóságteljes drámaiságával és érzelemdús hangvételével meghatározta az est hangulatát. A közönség lenyűgözve hallgatta a darab erőteljes akkordjait és lírai dallamait, amelyek a fiatal zongoraművész kifinomult játékában új életre keltek.
Ezután Liszt Ferenc két remekműve következett. Az Elfelejtett keringők (Valses oubliées), S215 című mű finom, melankolikus dallamokkal töltötte meg a termet, míg az 1. Mefisztó-keringő dinamikus, feszültséggel teli hangulata elbűvölte a vendégeket. Az ifjú zongoraművész tehetsége itt is megmutatkozott: virtuóz technikája és mély átélése révén a résztvevők joggal érezhették úgy, hogy magát a zeneszerzőt hallják.
Az élményt tovább fokozta a Magyar Corvin-lánc Testület székhelyeként szolgáló Roheim-villa varázslatos atmoszférája. A történelmi jelentőségű, eredeti fényében helyreállított épületet a vendégek az előadást követően tárlatvezetés keretében ismerhették meg.
Magyar Valentinról
A 23 éves Junior Prima-díjas Magyar Valentin korosztályának egyik legkiemelkedőbb zongoristája. Hatévesen kezdett zongorázni, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végzett mesterszakon. 2020 óta több nemzetközi versenyt nyert meg, köztük a Yamaha és a Bécsi Nemzetközi Komolyzenei Versenyt. Rendszeresen koncertezik Magyarországon és világszerte, fellépett már Kínában, Angliában, Brazíliában és Németországban. Jelenleg Liszt-művekből készít új albumot a Hungaroton számára.
Fotók: MCLT
Sir George Charles Radda – Radda György Károly professzor, Magyar Corvin-lánc kitüntetéssel, a The Royal Society Buchanan-érmével, a Brit Birodalom Rendje kitüntetéssel, a Semmelweis Budapest Awarddal elismert biokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, a Magyarország Barátai Alapítvány alapító tagja és a Magyar Corvin-lánc Testület tagja életének 88. évében, 2024. szeptember 13-án elhunyt. Prof. Dr. Vizi E Szilveszter, a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyarország Barátai Alapítvány korábbi elnöke így emlékezik rá: „Rendkívül gazdag örökséget hagyott ránk, áldozatos munkája inspiráló és példamutató a jövő nemzedékek számára.” Nyugodjon békében.
Radda György Károly professzor 1936. június 9-én született Győrben. A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett, majd felvételt nyert az Eötvös Loránd Tudományegyetem vegyész szakára. 1956-ban hagyta el Magyarországot. Az Oxfordi Egyetemen szerzett diplomát és kapott doktori címet. 1962–1963-ban a Kaliforniai Egyetemen (Berkeley) a Nobel-díjas Melvin Calvin professzor mellett dolgozott. 1964–1984 között az Oxfordi Merton College kutatója és a biokémia egyetemi előadója, 1988–1996 között az Orvosi Kutató Tanács Biokémiai és Klinikai Mágneses Rezonancia részleg vezetője volt. Nevéhez fűződik a mágnesesrezonancia képalkotó (MRI) vizsgálat kidolgozása. 1991–1996 között az Oxfordi Egyetem Biokémiai Tanszékének vezetője, 1996–2003 között az Egyesült Királyság Orvosi Kutató Tanácsának (UK Medical Research Council MRC) vezetője. Kutatói tevékenysége az enzimszabályozásra, a bioenergetikára és az élő szervezet biokémiájára irányul az emberi betegségekkel, főként a szívbajokkal, a cukorbetegséggel és a metabolikus szindrómával összefüggésben.
2001–2003 között a londoni Nemzeti Rákkutató Intézet elnöki, 2005–2008 között az Oxfordi Egyetem Fiziológiai, Anatómiai és Genetikai Tanszékének vezetői tisztségét töltötte be. 2005-ben alapítója és 2010-ig elnöke volt a Szingapúri Bioképalkotó Konzorciumnak (Singapore Bioimaging Consortium, SBIC). Jelentős szerepet játszott a szingapúri–magyar tudományos együttműködés és tapasztalatcsere előmozdításában. 2008–2016 között a Szingapúri Tudományos, Technológiai és Kutatási Ügynökség (A*STAR) Orvosbiológiai Tanácsának elnöki tisztségét töltötte be.
1980-tól a londoni Királyi Természettudományos Társaság (The Royal Society) tagja, 1984–2003 között a Brit Szív Alapítvány molekuláris kardiológiai professzora. Több akadémia, például az Academia Europaea tagja, 2010-től a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Tizenkét egyetem, köztük a Debreceni Egyetem és a Semmelweis Egyetem díszdoktora. 2023-tól a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatnál az elnök személyes tudományos tanácsadói körének vezetője volt.
Pályájának kezdetén az enzimek és membránok szerkezetét és funkcióját vizsgálta fluoreszcens szondákkal. Úttörő szerepe volt a nukleáris mágneses rezonancia (NMR) emberi testen való alkalmazásában. Több mint 800 publikáció szerzője. Ars poétikájaként így fogalmazott: „Teljesen új szemléletre van szükség ahhoz, hogy az eltérő szakmák ne csak együtt dolgozzanak, hanem együtt is gondolkozzanak az emberiség legnagyobb problémáinak a megoldásáról.”
2011-ben őt tüntették ki a Semmelweis Budapest Awarddal. A díjat olyan nemzetközileg elismert eredményeket felmutató, az orvosbiológiai kutatások terén aktív külföldi tudós kaphatja, akinek teljesítménye méltó az egyetem névadójának szellemiségéhez. Feltétel továbbá, hogy a kitüntetett személy kutatásai az emberiség javát szolgálják, valamint új utat mutassanak az élő természet megismeréséhez.
Munkáját számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el, többek között: Colworth-érem (1969), a Brit Szív Alapítvány Aranyérme (1982), a The Royal Society Buchanan-érme (1987), a Brit Birodalom Rendje kitüntetés (1993), Őfelsége, II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte (2000), a Kardiovaszkuláris Tudományok Nemzetközi Akadémiájának Érdemérme (2006), Semmelweis Budapest Award (2011), a BioSpectrum Asia Pacific Awards Életműdíja (2013), a Magyar Érdemrend középkeresztje (2016), Magyar Corvin-lánc (2018).
Felejthetetlen, felemelő és nagyszabású gálakoncerttel zárult 2024. szeptember 8-án a Magyar Állami Operaházban az immáron hatodik, a Magyar Corvin-lánc Testület Elnökhelyettese által tíz évvel ezelőtt útjára indított, nevével fémjelzett Marton Éva Nemzetközi Énekverseny.
Marton Éva világhírű operaénekes, drámai szoprán, felbecsülhetetlen értékű tudásának átadásán túl az elmúlt évtizedben elhivatottan szenteli idejét saját alapítású énekversenyének, amely hazánkat a komolyzenei élet figyelmének középpontjába állítja. A verseny kiemelkedő helyet foglal el a világ legrangosabb zenei megmérettetései között, 2018-ban felvételt nyert a Nemzetközi Zenei Versenyek Szövetségébe (WFIMC).
Az idei ünnep a tizenkét döntőbe jutott versenyző fellépésével, valamint a díjak átadásával ért véget a Magyar Állami Operaházban. A gálakoncert védnöke, Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter volt, aki köszönetét fejezte ki Marton Évának, valamint a nemzetközi zsűri tagjainak és a szervezőknek a kiemelkedő színvonalú munkáért. Gratulált a versenyzőknek, és kiemelte, a részvétel egyben remek lehetőség karrierjük építésére. Marton Éváról szólva elmondta: a művésznő feledhetetlen emléket hagyott a nemzetközi operaszínpadokon, az egész világ operaéletének ragyogó csillaga, aki örökre a halhatatlanok sorában foglal helyet.
Marton Éva köszöntőjében rámutatott, a verseny és a jelentkezők színvonala az elmúlt tíz év során folyamatosan emelkedik, egyre jobb énekesek, kiváló tehetségek érkeznek a megmérettetésre a világ minden tájáról. Köszönetét fejezte ki Ókovács Szilveszter főigazgatónak, hogy az Operaház helyet ad a gálának, Kutnyánszky Csaba rektorhelyettesnek a Zeneakadémia kiváló szervezéséért, valamint a zsűri tagjainak értékes munkájukért. Emlékeztetett, hogy a verseny 2014-es indulása mérföldkőnek számított, amelyre sok év előkészítés után kerülhetett sor, amikor Batta András zenetörténész, korábbi rektor segítségével a Zeneakadémia befogadta az eseményt. Nincs ilyen verseny, nincs ilyen Operaház, nincs ilyen Zeneakadémia a világon, mint amilyen nekünk van – mondta Marton Éva. „Barátságos, kedves és tehetséges nép a magyar, fel tudjuk venni a versenyt bárkivel a világon, akár a tudományban, akár az irodalomban, akár a zenében.”
A verseny rangját jól mutatja, hogy közel kétszáz ifjú tehetség küldte el videófelvételét a selejtezőbe. A 75.000 euró összdíjazású megmérettetés kiváló lehetőség az énekesek számára, hogy a világ legnagyobb operaénekesei, művésztanárai és impresszáriói előtt mutathassák be tudásukat, és növeljék nemzetközi ismertségüket. A kiválasztottak a Zeneakadémia Nagytermében léptek fel, amelynek falai között Marton Éva kivételes karrierje elindult. A gálakoncerten Halász Péter, az Operaház első vendégkarmestere vezényelte a Magyar Állami Operaház Zenekarát.
Amint az már előző este a Zeneakadémián tartott döntő során nyilvánossá vált, a 30 ezer euróval járó első díjat Jihoon Park koreai tenor kapta, a 20 ezer euróval járó második helyezett Mihai Damian román bariton, a 10 ezer euróval járó harmadik helyezett Hongni Wu kínai mezzoszoprán lett. Marton Éva személyes különdíját, amely a Magyar Művészeti Akadémia jóvoltából 10 ezer euróval jár, Alexandra Zotova orosz szopránnak ítélték oda, a közönségdíjat pedig Yeeun Yeo koreai szoprán kapta. Rangos különdíjak átadására is sor került, a legjobb Liszt-dal interpretációért járó elismerést a zsűri Zoe Hippius orosz szopránnak, valamint Jihoon Park koreai tenornak ítélte. Utóbbi felkérést kapott a Magyar Állami Operaháztól is, éppúgy, mint Hongni Wu kínai mezzoszoprán. Mihai Damian román bariton fellépési lehetőséget kapott a Művészetek Palotájától és a Magyar Rádió Művészeti Együttesétől. Dinmukhamed Koshkinbajev kazah bariton a Classic Mecenat Foundation of Mongolia ezer eurós Bravo Baritone díjátkapta. Elizaveta Kulagina orosz szoprán a Zeneakadémiától és a Magyar Állami Operaháztól kapott meghívást, továbbá elnyerte a Fidelio médiacsomagját, Shannon Keegan amerikai szoprán a Magyar Zene Háza meghívását, Gebe-Fűgi Renáta magyar szoprán pedig a Papageno médiacsomagját vehette át.
„Zeneakadémista koromban megfogadtam, hogy ha valaha saját tanítványaim lesznek, akkor az első perctől kezdve önállóságra, önbizalomra fogom őket tanítani. A tanár általában kisebb művészt akar faragni a tanítványából, mint saját maga. Ez hiba! Szárnyakat kell adni, hogy minél hamarabb megállják a helyüket az életben” – Marton Éva gondolata, amely a Nemzetközi Énekverseny mottójává vált.
Kapcsolódó tartalmak:
Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök Krausz Ferencnek, Nobel-díjjal és Magyar Corvin-lánc kitüntetéssel elismert fizikusnak, a Magyar Corvin-lánc Testület tagjának adta át a Magyar Szent István-rendet az augusztus 20-ai állami ünnepség alkalmából a Sándor-palotában megtartott díjátadó ünnepségen. Méltató beszédében kiemelte: Krausz Ferenc fizikusra Magyarországon mindannyian büszkén tekintünk, a hosszú évek kutatómunkájának eredményeit a fizikai Nobel-díj igazolta.
A köztársasági elnök hozzátette: Krausz Ferenc és társai új eszközöket adtak az emberiség kezébe, amellyel vizsgálhatóvá váltak az atomokat felépítő elektronok mozgásai és energiaváltozásai, s ezzel végtelen távlatokat nyitottak.
A fénysugár, amellyel Krausz Ferenc világít, egy eddig teljesen ismeretlen dimenziót tesz láthatóvá. A felfedezés életeket menthet az orvoslásban, megújíthatja a fizika és kémia számos tételét, elméletek újragondolására késztet más kutatókat, mozgásba hozza a világot – hangsúlyozta.
Az államfő hozzátette: mindez azért következhetett be, mert volt valaki, aki kitartó munkájával, zseniális meglátásaival lépést tartott a nemzetközi tudománnyal, majd egy ponton az élre tört és egyedit alkotott.
„Sikere világsiker, és minket, magyarokat is magasba emel” – mutatott rá Dr. Sulyok Tamás.
Emlékeztetett: sok magyart ismerünk, akit tudása, tehetsége és szorgalma emelt magasra, akinek sikerült akadályokat leküzdenie. Alkotásaikkal, találmányaikkal fontosak lettek hazánk és sokak számára, a legmagasabbra azonban csak kevesen érhettek el.
Ők azok, akik világhódítók a tudományban, akik előrébb viszik az emberiséget, akik dicsőséget szereznek a magyar névnek. „Mai kitüntetettünk ilyen ember” – hangsúlyozta, hozzátéve: eredményeinek köszönhetően az emberiség sorsát formáló kérdésekben előrébb léptünk.
Mindehhez társul a haza iránti szeretete, külföldön is megmarad magyarnak, segíti a jövő magyar kutatóit, magyar tudósait és felelősséget visel a magyar tudományos életért – méltatta az államfő Krausz Ferencet.
A díjátadón Krausz Ferenc megköszönte a miniszterelnöknek és a magyar kormánynak a megelőlegezett bizalmat és a folyamatos támogatást, amelynek köszönhetően az elmúlt években Magyarországon sikerült egy világviszonylatban is párját ritkító csapatot felépítenie.
Krausz Ferenc elmondta: a csapat célja lerakni a jövő megelőző orvoslásának alapjait, hogy egy mainál sokkal hatékonyabban működő egészségvédelmet tudjanak nemcsak Magyarországon, hanem reményeik szerint az egész világon létrehozni.
Az eseményen részt vett Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke és Marton Éva, a Magyar Corvin-lánc Testület elnökhelyettese, továbbá Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János korábbi államfő és házastársa, Pintér Sándor belügyminiszter és Kövér László, az Országgyűlés elnöke is.
Forrás: hirado.hu
Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök a tudományos munkájukat 2023-ban Nobel-díjjal elismert két világhírű magyar kutatónak, Prof. Dr. Karikó Katalin biokémikusnak és Prof. Dr. Krausz Ferenc fizikusnak adta át a Magyar Corvin-lánc kitüntetést a Sándor-palotában tartott ünnepségen 2024. június 18-án. A kitüntetéssel egyúttal a Magyar Corvin-lánc Testület tagjává válik a két tudós, így a jövőben ők is közreműködnek a Testület tudomány, művészet, magyar oktatás és művelődés fellendítését célzó küldetésének megvalósításában.
Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök köszöntőjében elmondta: Karikó Katalin és Krausz Ferenc rendkívüli tudományos teljesítményeik elismeréseként a Magyar Corvin-lánc kitüntetésben részesülnek, ezzel először történik meg, hogy egyszerre két Nobel-díjas tudós is csatlakozik a Testülethez. Kiemelte, mindketten a tavalyi év főhősei voltak, akik világszerte elismerést szereztek Magyarországnak. Áttörő felfedezéseik nemcsak a tudományos közösséget gazdagították, hanem nemzeti büszkeséget és dicsőséget is hoztak hazájuknak. Beszédében méltatta a két tudós szerénységét, alázatát, valamint a haza és szülőföld iránti elkötelezettségét, ami mindannyiunk számára példaként szolgál.
Prof. Dr. Karikó Katalin Nobel-díjas biokémikus, Magyar Szent István-renddel és Széchenyi-díjjal kitüntetett kutatóbiológus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, az Academia Europaea, a német Leopoldina Nemzeti Tudományos Akadémia, a Francia Tudományos Akadémia, az Amerikai Nemzeti Orvostudományi Akadémia és a Pápai Életvédő Akadémia tagja, a Pennsylvania Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem professzora, egyetemi tanár; egyedülálló tudományos munkássága, a szintetikus mRNS-alapú vakcinák orvosi technológiájának kifejlesztését megalapozó korszakos felfedezése, a magyar tudományos élet erősítésében és hírnevének növelésében, valamint a magyar felsőoktatás támogatásában játszott jelentős érdemei elismeréseként kapta a Magyar Corvin-lánc kitüntetést.
Prof. Dr. Krausz Ferenc Nobel-díjas és Wolf-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az Academia Europaea, az Osztrák Tudományos Akadémia, az Orosz Tudományos Akadémia, a német Leopoldina Nemzeti Tudományos Akadémia tagja, a müncheni Lajos–Miksa Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a garchingi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója; a Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ ügyvezetője és tudományos igazgatója; jelentős kutatói és tudományos munkássága, az attoszekundumos fizika megalapozását meghatározó felfedezései és úttörő kutatási eredményei, valamint mérvadó oktatói munkája és példaértékű társadalmi szerepvállalása elismeréseként vehette át a Magyar Corvin-lánc kitüntetést.
Az ünnepségen Karikó Katalin és Krausz Ferenc kifejezte köszönetét és elmondta, milyen rendkívüli megtiszteltetés számukra, hogy az ország legnagyobb kiválóságait tömörítő Magyar Corvin-lánc Testület tagjai lehetnek. Kifejezték elkötelezettségüket, hogy minden tudásukkal és tapasztalatukkal igyekeznek segíteni és inspirálni a jövő kutatóit, valamint támogatni a hazai tudományos munkát és egyetemi oktatást.
Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke a kitüntetetteknek gratulálva kifejezte örömét, hogy Karikó Katalin és Krausz Ferenc személyében két olyan világhírű tudóssal bővül a Testület, akik követendő példát jelentenek a magyar fiatalok és kutatók számára egyaránt. Hozzátette, a Magyar Corvin-lánc Testület két új tagja is bizonyítja, hogy a magyar szellemi elit világszínvonalon tud teljesíteni, a magyarok sokat tudnak adni a világnak. Hangsúlyozta, a Magyar Corvin-lánc Testület a magyar tudomány, kultúra és művészetek legjobbjainak társasága, a két kiváló tudóssal tovább erősödött és gyarapodott. Karikó Katalin felfedezése az emberek millióinak életét mentette meg, Krausz Ferenc fizikus pedig beláthatatlan lehetőségeket nyitott a tudományban. Vizi E. Szilveszter elnök az ünnepségen átnyújtotta a Magyar Corvin-lánc történetét bemutató kétkötetes album számozott példányait az új kitüntetetteknek.
A Magyar Corvin-láncról és a Magyar Corvin-lánc Testületről szóló 2023. évi XLIX. törvény szerint a Magyar Corvin-lánccal kitüntetettek száma egy időben nem haladhatja meg a tizenötöt. A kitüntetés legutóbbi átadására 2018-ban került sor, a Magyar Corvin-lánc Testületnek azóta 12 tagja volt, ami a mai nappal 14 főre bővült.
Szívből gratulálunk Karikó Katalinnak és Krausz Ferencnek a Magyar Corvin-lánc kitüntetéshez!
A látogatás alkalmával Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök úr és Nagy Zsuzsanna asszony megtekintették a 124 éve épült városi palotát, amelynek eredeti fényét visszaállító rekonstrukciója másfél évvel ezelőtt fejeződött be, és amely azóta a Corvin-lánc Testület székhelyeként rendszeres kulturális és szakmai eseményeknek ad otthont. Az elnöki pár megnézte a francia reneszánsz stílusú, eklektikus elemekben gazdag műemlék épületet és annak reprezentatív termeit. Az épület emlékei közé tartozik gróf Tisza István egykori magyar miniszterelnök 1918. október 31-én merénylet következtében történt tragikus halála is.
Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter a Fogadócsarnokban elhelyezett óriás ledfalon kivetített interaktív tartalom segítségével nyújtott rövid tájékoztatást az 1930-ban alapított és 2001-ben megújított Corvin-láncról, a Testület működéséről, a korábbi kitüntetettekről – köztük Wlassics Gyula jogászprofesszorról, vallás- és közoktatásügyi miniszterről, a Testület első elnökéről és Oláh György vegyészprofesszorról, kémiai Nobel-díjasról –, továbbá a jelenlegi kitüntetettekről, akik egyben a Corvin-lánc Testület tagjai.
Fotók: Sándor-palota
Teltházas dalestet tartottak 2024. június 12-én a Ligetparti esték sorozat keretében a Corvin-lánc Testület székházában. A közönséget Marton Éva professor emeritus, a Nemzet Művésze, a Magyar Corvin-lánc Testület alelnöke üdvözölte, akinek meghívására érkeztek az előadók, Szeleczki Artúr tenor, a Magyar Állami Operaház Junior Prima díjjal elismert magánénekese, Marton Éva korábbi tanítványa és Gyökér Gabriella zongoraművész. A Marton Éva művésznő által összeállított műsorban Robert Schumann Dichterliebe (A költő szerelme) című dalciklusa hangzott el.
Dr. Zalányi Viktória Eszter, a Testület főtitkára is köszöntötte a résztvevőket. Elmondta, hogy a Testület küldetésének támogatására indították el színvonalas programjaikat, és kifejezte örömét, hogy az idei, immár harmadik estet növekvő érdeklődés mellett szervezték, hagyományteremtő jelleggel.
A Dichterliebe című dalciklust Robert Schumann Heinrich Heine verseire komponálta. A mű egy érzelmi utazásra invitálta a hallgatókat, bemutatva a szerelem különböző szakaszait, az eufóriától a fájdalmon át az elengedésig, amely egy új kezdetre nyit lehetőséget. A közönség nagy tetszéssel fogadta az előadást, és vastapssal köszönte meg az előadóknak a felejthetetlen zenei élményt.
Az előadás után a vendégek tárlatvezetés keretében tekinthették meg a Roheim-villát és nyerhettek bepillantást annak történelmi-művészeti múltjába.
A Ligetparti esték programsorozat ősszel folytatódik, a rendezvények meghívóját, kérjük, figyeljék a honlapunkon.
A Magyar Atlanti Tanács (MAT) Elnöksége Prof. Dr. Vizi E. Szilveszternek, a Magyar Corvin-lánc Testület vezetőjének, a Magyarország Barátai Alapítvány elnökének, valamint a MAT tiszteletbeli elnökének ítélte oda a 2023 szeptemberében alapított Antall József Díjat. A MAT munkájának kimagasló támogatásáért járó elismerés különös jelentőséggel bír, mivel Vizi professzor a második személy, aki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár után megkapta a rangos kitüntetést. A 2024. május 28-án a MAT éves közgyűlésének megnyitása előtt megtartott ünnepségen Csóti György, a MAT elnöke adta át a díjat Prof. Dr. Vizi E. Szilveszternek.
A díjazott munkáját Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, a MAT alelnöke méltatta.
Az Antall József Díjat minden évben egy magyar és/vagy külföldi személy, illetve intézmény kaphatja meg, aki vagy amely kiemelkedő teljesítményt nyújtott az atlantizmus gondolatának népszerűsítésében.
A Magyar Corvin-lánc Testület
tisztelettel meghívja a kedves zenerajongókat
2024. június 12-én, szerdán 18:00 órától a
Ligetparti esték sorozat dalestjére
Műsor: Robert Schumann: Dichterliebe (A költő szerelme)
Ének: Szeleczki Artúr tenor
a Magyar Állami Operaház Junior Prima díjjal elismert
magánénekese, Marton Éva asszonynak, a Nemzet Művészének,
a Magyar Corvin-lánc Testület alelnökének korábbi tanítványa
Zongora: Gyökér Gabriella
Fedezze fel Ön is a zene és a költészet varázslatos harmóniáját!
A Dichterliebe dalciklust 1840-ben komponálta Robert Schumann Heinrich Heine Lyrisches Intermezzo című művének 16 versére építve. Schumann zenei zsenialitása megnyilvánul kifejező kompozícióiban, amelyek tökéletesen megragadják Heine költészetének érzelmi mélységét és finom árnyalatait. A zene és a szöveg harmonikus ötvözete mély érzelmi élményt nyújt, ennek köszönhetően vált a Dichterliebe a zeneirodalom örök klasszikusává.
***
Helyszín: Roheim-villa, 1146 Budapest, Hermina út 45., érkezés 17:45 órától
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött:
Teltház miatt a jelentkezés lezárult!
Az előadás után szeretettel várjuk vendégeinket egy rövid, vezetett látogatásra a Roheim-villában.
Az amerikai egyesült államokbeli Yale Egyetem 2024. május 20-án megrendezett diplomaosztó ünnepségén kilenc kiemelkedő személyt választott tiszteletbeli doktorai közé, köztük Lovász Lászlót, a Magyar Corvin-lánccal kitüntetett matematikust, a Magyar Corvin-lánc Testület tagját. Lovász László, aki több mint fél évtizeden át tanított a neves egyetemen, a műszaki és technológiai tudományok doktora címet vehette át.
A tiszteletbeli oklevelek adományozása a Yale Egyetemen 1702 óta hagyomány, és az úttörő, kiemelkedő teljesítmény vagy a közjóhoz való példamutató hozzájárulás elismerését célozza. A méltatás szerint Lovász László zseniális matematikus és elméleti informatikus, akinek a kombinatorika területén végzett úttörő munkája az emberiséget szolgáló és előre vivő valós alkalmazásokhoz vezetett az informatikában, a mérnöki és műszaki tudományokban, a statisztikában és a természettudományokban.
Az egyetemen kiemelték, hogy Lovász László már szinte minden elismerést megkapott, amit matematikus elérhet, köztük a tudományterület legmagasabb kitüntetését, az Abel-díjat is. Hangsúlyozták, hogy számukra nagy megtiszteltetés, hogy elfogadta a műszaki és technológiai tudományok doktora cím átvételét attól az egyetemtől, ahol több mint fél évtizeden át tanított és kutatott.
Lovász László munkásságát a Szent István-rend és a Corvin-lánc kitüntetéssel, valamint az Abel-, Kiotó- és Wolf-díjakkal is elismerték már. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az amerikai National Academy of Sciences rendes tagja, 2014 és 2020 között az MTA elnöke volt. Több mint háromszáz tudományos publikáció és tíz könyv szerzője vagy társszerzője.
Gratulálunk az újabb elismeréshez!
Nagy sikerű kamarakoncertet adott a tehetséges növendékekből álló Trio Mikrokosmos a Corvin-lánc Testület Ligetparti esték programsorozata keretében
A Corvin-lánc Testület Ligetparti esték sorozatának legutóbbi eseményén, Prof. Emer. Ks. Marton Éva alelnök asszony meghívására és védnökségével, nagy sikerű, teltházas koncertet adott a Zeneakadémia növendékeiből álló Trio Mikrokosmos kamaraegyüttes. Az est folyamán Joseph Haydn, Johannes Brahms, Antonín Dvořák és Franz Schubert izgalmas művei hangzottak el, amelyeket a közönség nagy lelkesedéssel fogadott. Marton Éva alelnök asszony köszöntőbeszédében kiemelte a Corvin-lánc Testület küldetésében is megfogalmazott elkötelezettségét a hazai tudomány, művészetek és oktatás fellendítése, valamint Magyarország nemzetközi jó hírnevének erősítése iránt.
Marton Éva elmondta, hogy az ő kezdeményezésére életre hívott Ligetparti esték sorozat egyik fontos célja a fiatal tehetségek támogatása, mely révén bemutatkozási és gyakorlatszerzési lehetőséget biztosítanak számukra a nagyközönség előtt. E koncertek nagy jelentőségűek, mivel a hallgatóknak kevés ilyen alkalmuk adódik tanulmányaik során. Kiemelte, hogy a Trio Mikrokosmos mindhárom tagja – Fóris Zsófia (hegedű), Forgó Boglárka (cselló) és Lescsinszky Áron (zongora) – elismerésre méltó teljesítményt nyújtanak.
A Trio Mikrokosmos zenészei 2019 óta dolgoznak intenzíven együtt, azóta folyamatosan bővítik repertoárjukat. Számos szólóhangszeres verseny díjazottjai, és kamaraformációként is több szép sikert értek el. Ezek közül kiemelkedő a IX. Országos Kamarazene Versenyen szerzett első díjuk, ahol előadói különdíjban is részesültek, illetve idén februárban a Zeneakadémia által rendezett Weiner Leó Országos Kamarazene Versenyen a vonós és zongorás kamarazene-kategória első díját és a közönségdíjat is elnyerték.
A koncert után a vendégek Faragó Imre vezetésével körbejárták a Corvin-lánc Testületnek otthont adó Roheim-villát, mely során megtekinthették a villa eredeti állapota szerint felújított lenyűgöző termeit, és megismerhették viszontagságos történetét a 20. század történelmi viharaiban.
A szervezők szándéka, hogy a Ligetparti Esték koncertsorozat keretében még sok tehetséges fiatalnak nyújtsanak bemutatkozási lehetőséget a résztvevők nagy örömére.
A Magyar Corvin-lánc Testület dr. Zalányi Viktória Esztert választotta új főtitkárnak, aki 2024. május 6-tól tölti be a tisztséget. A Magyar Corvin-lánc Testület főtitkára a Testület határozatai és Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter elnök iránymutatásai alapján működteti és vezeti a titkársági szervezetet, támogatva a Testület törvényben előírt kötelezettségeinek teljesítését. A főtitkári kinevezés határozott időtartamra, öt évre szól.
A jogász és közszolgálati menedzser végzettségű dr. Zalányi Viktória Eszter pályáját 2010-ben kezdte a központi közigazgatásban, ahol tíz évig dolgozott különböző területeken és beosztásokban, ezt követően 2020-tól az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkárságának főtitkári tisztét töltötte be. 2024-ben a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Központjának működtetési vezérigazgató-helyettesévé nevezték ki. Munkája elismeréseként 2017-ben a Honvédelemért kitüntető cím III. fokozatát kapta, 2024-ben pedig a Magyar Érdemrend lovagkereszt kitüntetésben részesült.
A Magyar Corvin-lánc Testület, a Magyar Corvin-láncról és a Magyar Corvin-lánc Testületről szóló 2023. évi XLIX. törvényben foglaltak szerint munkálkodik a tudományok és a művészetek, a magyar nemzeti oktatás és művelődés fellendítésén, valamint őrködik a Corvin-lánc tekintélye felett. A Köztársasági Elnök, a Miniszterelnök vagy az Országgyűlés Elnökének felkérésére véleményt nyilvánít, közérdekű javaslatot tesz, és nyilvános állásfoglalást tehet közzé a fenti témákat érintő, vagy egyéb állami döntések tervezetével kapcsolatban.
A Magyar Corvin-lánc Testület főtitkári tisztét korábban Dr. Klinghammer István akadémikus, a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetője töltötte be egyszemélyben, aki továbbra is vezetője a Corvin-lánc Irodának.
2024. május 16.
Meghívó
A Magyar Corvin-lánc Testület
tisztelettel meghívja a kedves érdeklődőket
2024. május 16-án, csütörtökön 18:00 órától „Ligetparti esték” című programsorozatában megrendezésre kerülő
Trio Mikrokosmos kamarakoncertjére
Fóris Zsófia (hegedű)
Forgó Boglárka (cselló)
Lescsinszky Áron (zongora)
MŰSOR:
Helyszín: Roheim-villa, 1146 Budapest, Hermina út 45., érkezés 17:45 órától
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. http://www.corvinlanc.hu/jelentkezes
Az előadás után szeretettel várjuk Vendégeinket egy rövid, vezetett látogatásra a Roheim-villa épületében.
2024. április 26.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja,
a "Ligetpari esték" programsorozatunkban,
"Abigél titkai,Töredékek Szabó Magda (1917-2007) életművéből" címmel
tartott előadást a Roheim-villában.
2024. április 18.
Építőipari Nívódíj
A Roheim-villa épülete műemlék helyreállítási és rekonstrukció kategóriában elnyerte a 2023. évi Építőipari Nívódíjat. A díjról szóló emléktábla felavatására 2024. április 18-án, ünnepélyes keretek között került sor az épület aulájában. A jelenlévőket Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke köszöntötte, beszédet mondott Dr. Klinghammer István a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetője, Tolnay Tibor az Építőipari Mesterdíj Alapítvány Bíráló Bizottság elnöke, Béres Lajos a LAKI Épületszobrász Zrt. vezérigazgató-helyettese, valamint Bálint Péter az Építőipari Mesterdíj Alapítvány Bíráló Bizottság elnökhelyettese, aki átadta a kitüntető okleveleket. Jelen voltak a tervezők, a generálkivitelező konzorcium tagjai, alvállalkozóik és a lebonyolítók képviselői, valamint a meghívott vendégek.
2024. március 26.
„Pro scientia – litteris – et artibus”
A Magyar Corvin-lánc Testület Tagjai zártkörű, informális ülést tartottak 2024. március 26-án a Magyar Tudományos Akadémia Klubjában, ahol tárgyaltak a Testület törvényből adódó feladatairól, illetve azok megvalósítási részleteiről. A fotón a résztvevő Testületi Tagok, a Magyar Corvin-lánc kitüntetettjei, középen Marton Éva alelnök, Vizi E. Szilveszter elnök (j) és Melocco Miklós (b), mögöttük (b-j) Martonyi János, Lovász László, Huszti Péter, Maróth Miklós és Sótonyi Péter.
A Magyar Corvin-lánc Testület Tagjai szeretettel gratulálnak Prof. Dr. Martonyi Jánosnak, Magyarország korábbi külügyminiszterének a Magyar Érdemrend nagykeresztje kitüntetéshez, amelyet Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök adott át a 80. születésnapját ünneplő Professor emeritusnak, a Sándor-palotában rendezett ünnepi fogadás keretében, 2024. április 5-én.
(Fotók: MCLT és Sándor-palota)
2024. március 12.
„Európai Örökség – Keresztény Gyökerek”
A Magyar Corvin-lánc Testület időről-időre megnyitja a Roheim-villa kapuit, olyan jeles programokat kínálva, mint a Dr. Maróth Miklós professzor, a Magyar Corvin-lánc kitüntetettje által összeállított „Európai Örökség – Keresztény Gyökerek” című konferencia. A Professzor meghívott vendégelőadói, hazai és nemzetközi szinten is a témák legelismertebb képviselői voltak.
Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke érdeklődést keltő megnyitó beszédében hangsúlyozta, a Testület Tagjai a kitüntetés jelmondata szerint „Pro scientia, litteris et artibus” a tudomány, irodalom és művészetek ápolása és terjesztése érdekében látják el köztestületi feladataikat. Maróth professzor köszöntő beszéde, nemcsak a szellemi eligazodásban segített a kiválasztott témákat tekintve, hanem felemelő volt a lélek számára is.
A kitüntettek közül jelen volt Marton Éva világhírű operaénekes, a Magyar Corvin-lánc Testület alelnöke, akinek emlékezetes Wagner szerepeire külön utalás történt az előadások során, a történelmi hősnők említése kapcsán. Jelen volt Prof. Dr. Sótonyi Péter akadémikus, aki szintén kitüntetett és a Testület Tagja. Az előadók az elhangzott előadások sorrendjében:
Adorjáni Zsolt: „Hazugságot nem ismerő üllőn kovácsold nyelvedet!” Az uralkodóval való költői beszéd hagyománya az antikvitásban és azon túl.
Szovák Kornél: „Kezdetben azáltal növekedett a római birodalom …” A Róma-eszme a középkori nyugati és hazai hagyományban.
Takács Imre: A gótika megérkezése Magyarországra.
Tusor Péter: Antiquitás és modernitás között. A pápaság a kora újkorban.
Az eseményt megtisztelték jelenlétükkel történészek, a tudomány, művészet és művészettörténet, a diplomácia, partnerszervezetek, valamint a hazai és nemzetközi média képviselői, akiknek ezúton is köszönjük jelenlétüket.
„Európai örökség – keresztény gyökerek” című rendezvény programja (PDF)
Kapcsolódó sajtómegjelenés:
https://hungarytoday.hu/european-heritage-christian-roots-budapest-conference/
2024. február 22-23.
A budapesti ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium diákjai a Tisza István és a dualizmus kora témájú rendhagyó történelem órán vettek részt több csoportban.
2024. január 29.
A gödöllői Török Ignác Gimnázium diákjai a Tisza István és a dualizmus kora témájú rendhagyó történelem órán vettek részt két csoportban.
2024. január 22-én a Roheim-villa bemutatása a "Magyar Kultúra Napja" alkalmából
A budapesti Herminamező szecessziós épülete, az 1900-ban épült Roheim-villa 2023-ra megújult.
A dualizmus-kori Budapest egyik különleges alkotása rekonstrukcióját követően építőipari Nivó-díjban részesült.
Az épület a Magyar Corvin-lánc Testületnek ad otthont, mely a magyar kultúra napja alkalmából megnyitotta kapuit az érdeklődő látogatók előtt.
2023. december 20.
A Testület székháza, a Roheim-villa rekonstrukciója 2023-ban építőipari Nivó-díjban részesült.
2023. december 15.
A Magyar Corvin-lánc Testület ünnepi közgyűlést tartott székhelyén, a Roheim-villában.
2023. november 15.
A Magyar Corvin-lánc Testület harmadik klubestjét rendezte a felújított Roheim-villában.
Matronyi János báró zalánkeméni Wlassics Gyuláról, a Magyar Corvin-lánc Testület első elnökéről emlékezett meg előadásában.
A rendezvényhez kapcsolódó cikkek:
https://orszagut.com/tudomany/egy-elfelejtett-szabadelvu-uzenete-martony...
https://friendsofhungary.hu/Media/Default/Asztal/MOBA_magazin-e_2023_tel...
2023. november 9 és 16.
A Budapesti Piarista Gimnázium diákjai vettek részt a Tisza István és a dualizmus kora témájú rendhagyó történelem órán.
2023. november 6.
A Magyar Corvin-lánc Testület közgyűlést tartott székhelyén, a Roheim-villában
2023. október 26.
Tisza István halálának 105. évfordulója alkalmából konferencia emlékezett a tragikus sorsú miniszterelnökre meggyilkolásának helyszínén, a Roheim-villában, a Testület székházában.
A konferencián:
Dr. Anka László, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár munkatársa: Tisza István lelki vívódásai 1914 júliusában és 1918 októberében a világháborúval kapcsolatban,
Dr. Köő Artúr, a Magyarságkutató Intézet segédmunkatársa: Küzdelem Erdélyért a népiskolákban. Tisza István és a román nemzetiségi képviselők közötti tárgyalások,
Dr. Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium államtitkára: Tisza István külpolitikai nézetei,
Dr. Szakály Sándor professzor, a VERITAS Történetkutató Intézet és levéltár főigazgatója, a Károli Gáspár Egyetem kutató professzora: Politikus vagy államférfi? Tisza István megítéléséről,
Dr. Nánay Mihály, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa: Tisza István és a Habsburgok címmel tartottak értékes előadást.
A konferencia keretében a Magyar Corvin-lánc Testület elnökhelyettese, Marton Éva, Szent István Renddel kitüntetett művésznő koszorúzta meg a villa falán Tisza István emléktábláját, és elhelyezte tisztelgő koszorúját a Szeretjük Zuglót Egyesület képviselete is. A koszorúzáson Mihályfi-Tóth Alex, az Országgyűlési Múzeum munkatársa felolvasta Tisza Istvánnak, a Nemzeti Munkapárt díszebédjén, 1913. június 19-én mondott pohárköszöntőjét, amely az államférfi ars poeticájának tekinthető.
2023. október 19.
Magyar Amerikai Koalíció díját vette át Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke. A kitüntetést a tudományos területen elért sikereiért és a magyar-amerikai diaszpórával való kapcsolatok előmozdításáért folytatott munkájáért ítélték neki.
E rangos kitüntetést 2016-ban Dr. Martonyi János volt külügyminiszter, a Corvin-lánc Testület tagja is megkapta.
A rendezvényhez kapcsolódó cikkek:
Prof. E. Sylvester Vizi Recipient of 2023 Hungarian American Coalition Award (hungarytoday.hu)
2023. október 11.
"Ligetparti varázslat - A Roheim-villa feltámadása"
A könyv bemutatójára 2023. október 11-én került sor a Testület székházában, a Roheim-villában.
A 151 oldalas, 152 képpel illusztrált művet a szerző, Buza Péter jeles Budapest-történész élvezetes családtörténeti és építéstörténeti beszélgetés keretében mutatta be. Az érdeklődő közönség - a negyedik generációs családtag, Imi Roheim jelenlétében - megismerte az építtető Roheim-család sorsát, a pazar villa építésének, pusztulásának, majd felújításának történetét.
A könyv online elérhető a honlapunkon: lapozható, nagyítható, szócikkre is kereshető változatban.
2023. szeptember 22.
"A középkori Magyarország településeinek atlasza"
Az atlasz bemutatójára 2023. szeptember 22-én került sor a Testület székházában, a Roheim-villában.
A Corvin-lánc Testület kiadásában készült művet Faragó Imre, a térképmű főszerkesztője mutatta be.
Az atlasz a középkori Magyar Királyság területén valaha létezett településeket mutatja be a honfoglalástól a mohácsi vészig. Az atlasz 1:200 000-es méretarányú 64 szelvényén 24047 település jellegű objektum szerepel. Ezekből 22667 falu, mezőváros vagy város, 974 vár vagy várkastély, 406 kolostor.
A középkorban létezett, de az idők során elpusztult települések forrásai az egykori feljegyzések, okiratok, adóösszeírások, illetve a modern kor régészeti kutatási, illetve Györffy Györgynek az Árpád-kort feldolgozó, bemutató sorozata és Csánki Dezső munkája, aki a Hunyadiak korának dokumentumait dolgozta fel.
A középkori Magyarország településeinek atlasza - online elérhető, lapozható, kereshető tartalom. A vektoros térképek mérete miatt, esetenként lelassulhat egyes oldalak betöltése, kérjük várjon pár másodpercet, és amíg "pörög" a homokóra, ne kattintson új oldalra!
Az Atlasz településneveihez az online keresőfelület ide kattintva érhető el.
2023. június 16.
A Magyar Corvin-lánc Testület klubestjén Marton Éva világhírű énekes, a Testület alelnöke, Szent István renddel kitüntetett, Kossuth-díjas művész volt a meghívott előadó.
Az estén a művésznő nagyívű életpályájára kapott a közönség rátekintést. Batta András professzor úr, a Zeneakadémia emeritus rektora volt Marton Éva beszélgető partnere, és a Művésznő parádés szerepeiből kaptunk vetített részleteket.
Marton Éva oktatói munkásságát két tanítványának – Megyimórecz Ildikó és Szeleczki Artúr – fellépése illusztrálta.
Kapcsolódó anyagok a Friends of Hungary, Hungary Today és az Ungarn Heute oldalain:
https://friendsofhungary.hu/magazinok/nyari-szam-2023
https://hungarytoday.hu/there-is-always-someone-worth-singing-for-birthday-talk-with-eva-marton/
https://ungarnheute.hu/news/es-gibt-immer-jemanden-fuer-den-es-sich-zu-singen-lohnt-geburtstagsgespraech-mit-eva-marton-93969/
2023. június 6.
„A földrajztudós Teleki Pál” címmel műhelybeszélgetésre került sor a Roheim-villában.
A rendezvényen Jeney János, a Magyarságkutató Intézet munkatársa Teleki Pál munkásságának amerikai vonatkozásait ismertette, és a Kárpát-medencéről megjelent korabeli etnikai térképeket elemezte.
Dr. Gercsák Gábor ny. egyetemi docens (ELTE) pedig Teleki Pálnak a Népszövetség Moszul bizottságában (1924-1925) végzett tevékenységét mutatta be.
2023. május 5.
"A Magyar Corvin-lánc Története" -
"Pro scientia, litteris et artibus" - a tudományért, irodalomért és művészetért - idézte beszédében Prof. Vizi E. Szilveszter, a Testület elnöke a kitüntetés jelmondatát.
Az ünnepélyes könyvbemutatóra 2023. május 5-én került sor a Testület székházában, a Roheim-villában.
A Corvin-lánc történetét Gyuricza Péter újságíró egyetemi docens kutatta fel és írta meg. A történelmi összefüggéseket a kötet lektora Ujvári Gábor történész, levéltáros világította meg.
Klinghammer István akadémikus, a Testület főtitkára úgy fogalmazott, "...mindig a múltból jön a fény, ami megvilágítja a jövőt. A megjelent kötet is egy lehetőség, hogy jobban lássuk a múltat, a Corvin-lánc birtokosait, akiket feladataik egybekapcsolnak az előttük álló jövő és az utánuk következő nemzedékekkel."
A bemutatóról további információk a sajtóban megjelent hírekből:
2023. április 28.
A Magyar Corvin-lánc Testület első klubestjét rendezte a felújított Roheim-villában.
Huszti Péter Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Művésze, a Testület tagja volt az előadó.
Shakespeare darabjaiban játszott szerepeiről, a szerző művészetéről osztotta meg gondolatait.
2023. április 26.
Látogatást tettek a Roheim-villában az épületben egykor lakók, tanulók és dolgozók képviselői.
„1949 májusában költözik be a villába az Állami Ipari Kiképző Otthon, s vele „társbérletben” a Nyomorék Gyermekek Állami Gyógypedagógiai Foglalkoztató Intézete, de hat esztendőn át nem találkozik a nyilvánosság egyetlen adattal sem arra vonatkozóan, hogy kik és mire használják - ÁVH-kémközpont volt ez az „otthon”. A két intézmény az épületben átkeresztelt néven, 1957-től Állami Szociális Intézet néven 2001-ig, az épület kiürítéséig működik. Mozgássérültek tizennégytől harminc éves korig tanultak és laktak az épületben.”
2023. április 4.
A Sándor-palotában Novák Katalin köztársasági elnök asszony és Orbán Viktor miniszterelnök úr ebéden látta vendégül a Magyar Corvin-lánc Testület tagjait. "A Magyar Corvin-lánc Testület kiválóságai a nemzeti oktatás és művelődés fellendítésén gondolkodnak és dolgoznak."
2023. március 30.
A Roheim-villába látogatott a Shaanxi Tartomány Kulturális Örökségek Hivatalának igazgatója, Luo Wenli úr által vezetett delegáció, valamint a Rippl-Rónai Múzeum, a Göcseji Múzeum és a MODEM igazgatója.
A látogatás célja a kulturális kapcsolatok megerősítése, valamint a jövőbeli kulturális és akadémiai együttműködés megalapozása volt.
2023. március 21.
Megjelent Buza Péter „Ligetparti varázslat. a Roheim-villa feltámadása” című albuma a Magyar Corvin-lánc testület kiadásában. A 151 oldal terjedelmű, sok képpel illusztrált album bemutatja a villa építésének egykori, és napjaink felújításának jelenkori történetét, és az építtető Roheim család sorsát.
2023. március 15.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulója alkalmából Maróth Miklós professzor úr a Magyar Érdemrend nagykeresztje kitüntetésben részesült több mint fél évszázados, nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő kutatói pályafutása, valamint a tudományos közéletben betöltött szerepe elismeréseként.
2023. március 13.
Az MTA Könyvtárában mutatta be Ézsiás Erzsébet "A tudás kincsesbányája" címmel Sótonyi Péter professzor úr életpályájáról írt kötetét a Lexica Kiadó.
2023. február 6-án a Magyar Corvin-lánc Testület tisztújító közgyűlést tartott székhelyén, a Roheim-villában.
A Testület újabb öt évre megválasztotta Vizi E. Szilveszter akadémikust elnöknek, Marton Éva akadémikust elnökhelyettesnek, Klinghammer István akadémikust főtitkárnak.
A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a 2023. évi programtervet.
2022. december 19. A Roheim-villa felújítását végző Laki Zrt. és Possibuild Kft., valamint a tervező Mányi Stúdió vezetőivel a Magyar Corvin-lánc Testület tagjai megtekintették az átadás előtt álló székházat.
A Corvin-lánc Testület tagjai megköszönték a jelenlévő munkatársaknak azt a fantasztikus munkát, amelynek eredményeképpen Klinghammer István főtitkár úr vezetésével az épület tervezésében, az építkezésben, a közbeszerzésben, pénzügyi rendszerében részt vettek. Különös köszönet illeti a kormányzatot az anyagi segítségért.
A mai testületi ülésen egyhangú döntés született, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr jelenlétében felavatják a testület székházát.
Jelenits István piarista szerzetest 90. születésnapja alkalmából a testület nevében köszöntötték.
Marton Éva alelnök asszony és Huszti Péter testületi tag javaslatára a Testület tagjai egy-egy alkalommal munkásságukat, közéleti tevékenységét bemutatva találkozót szerveznek a Roheim-villában.
2022. szeptember: Megjelent „A középkori Magyarország településeinek atlasza” a Magyar Corvin-lánc Testület kiadásában az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójának emlékére.
Az atlasz Lelkes György összesített középkori településadat-gyűjteménye alapján készült.
A szerkesztőbizottság elnöke Klinghammer István akadémikus, főszerkesztő Faragó Imre, tematikus szerkesztő Lelkes György, geoinformatikai szerkesztő Irás Krisztina, szerkesztők Magyari Mátyás, Szabó Enikő, Varga Csaba. A helyadatok lokalizálásában, a geoinformatikai feldolgozásban és a térképszelvények kartografálásában harminckilenc egyetemi hallgató és doktorandusz vett részt.
Az atlasz 1:200.000-es méretarányú szelvényein 24 047 település jellegű objektum szerepel. Ezekből 974 vár vagy várkastély, 406 kolostor és 22 667 falu, mezőváros vagy város.
Az objektumok és a névmutató elektronikusan a www.corvinlanc.hu/kmta linken érhetők el.
2022. május 17.
A testületi tagok szemlét tartottak az épülő Roheim-villában. A látogatás során határozat született, hogy a villa művészeti és zenei megjelenítéséhez kiváló szakembereket kell igénybe venni. Ebben Marton Éva alelnök asszony segítségét kérték.
A Magyar Corvin-lánc Testület a Karmelita kolostorban
2021. december 7. napján Orbán Viktor miniszterelnök úr vacsorán látta vendégül a Magyar Corvin-lánc Testület tagjait a Karmelita kolostorban.
A vacsorán megjelent Áder János köztársasági elnök úr is.
Fodor Gábor várkapitány vetített képes előadáson bemutatta a Budai Vár, a gellérthegyi Citadella, a Visegrádi Vár és a Királyi Palota helyreállítását, az elkészült épületeket és a tervezett további rekonstrukciót.
A testületi tagok kérdéseire Miniszterelnök úr elemezte a hazai és nemzetközi helyzet összefüggéseit, amelyet eszmecsere követett.
A beszélgetés során programokat javasoltak a 2022-ben elkészülő Magyar Corvin-lánc Testület székházába.
Megkezdődött a Roheim-villa felújítása. Rövidfilm sorozatunkban a kivitelezés munkálatait követjük nyomon.
A második epizód ide katintva tekinthető meg, vagy tölthető le (~1,3 GB mp4 formátumban).
A harmadik epizód ide kattintva tekinthető meg vagy tölthető le (~0,8 GB mp4 formátumban).
A negyedik epizód ide kattintva tekinthető meg vagy tölthető le (~1,1 GB mp4 formátumban).
Az ötödik rész ide katintva tekinthető meg, vagy tölthető le (~1,3 GB mp4 formátumban).
A Szent István–rend nemzeti elismerésünk legrangosabb kifejezője, a tiszteleté határon innen és túl.
Augusztus 20-án, nemzeti ünnepünkön, Lovász László matematikusnak és Vizi E. Szilveszter orvos, agykutató, farmakológusnak, a Corvin lánc Testület akadémikus tagjainak, világhírű tudósoknak Áder János köztársági elnök adta át a megtisztelő elismerést.
„Hagyományaink szerint a nemzeti ünnepünkön a Szent István–rend átadásával a legkiválóbbaknak adjuk meg a kellő tiszteletet. Ma azoknak, akik Eötvös Loránd méltó utódai voltak a Magyar Tudományos Akadémia elnöki posztján. Méltó utódok, kiváló tudósok, jó magyarok” – mondta Áder János.
Lovász László matematikus a kitüntetés átvétele után arról szólt: az ember, miközben a saját problémáján gondolkodik, sokszor jelentős előrelépést érhet el, ha van kitekintése más tudományterületre is. Annak, hogy Magyarországon nagy hagyománya van a matematika tudományának, az a legfontosabb oka, hogy már világviszonylatban is nagyon korán elindult a matematikai tehetséggondozás az országban. Nyilván egy kis ország nem tudja a matematika egészét befolyásolni, de annak egyes területein jelentős eredményeket érhet el, ahogy Magyarországon is történt – fejtette ki a tudós.
Vizi E. Szilveszter agykutató kiemelte: azzal, hogy két volt akadémiai elnök megkapta a Szent István–rendet, a magyar tudomány szereplőit is díjazták. – Az orvostudomány területén külön jutalom, hogy az ember olyan összefüggéseket tárhat fel, amelyekkel segíthet másokon. Szerencsés vagyok, hogy ez a lehetőség számomra is megadatott – mondta a neves orvos.
Elkészült a Corvin-lánc története című két kötetes kiadvány, amit Gyuricza Péter állított össze.
A művet Újváry Gábor történész lektorálta. A borító Sára Ernő grafikus munkája.
A mű fejezetei bemutatják a Corvin-lánc kitüntetés történetét, az 1930-as megalapítástól 1942-ig terjedő időszak kitüntetettjeit és a 2001-es „feltámasztástól” a magyar kultúra hazai és határon túli díjat nyert szellemi vezérkarát.
Művészeket és tudósokat szinte minden területről, ahol a magyar géniusz az elmúlt évtizedekben alkotott.
Megkezdődött a Roheim-villa felújítása. Rövidfilm sorozatunkban a kivitelezés munkálatait követjük nyomon.
Az első epizód ide katintva tekinthető meg, vagy tölthető le (~0,7 GB mp4 formátumban).
A Norvég Tudományos Akadémia 2021-ben a matematikusok Nobel-díjaként jegyzett Abel-díjat adományozta Lovász Lászlónak, a Magyar Corvin-lánc Testület tagjának „meghatározó jelentőségű munkásságáért az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika terén és szerepéért abban, hogy ezek a modern matematika központi területévé válhattak.”
Elkészült a Roheim-villa történetét és jelenlegi állapotát bemutató rövidfilm következő része
A film ide katintva tekinthető meg, vagy tölthető le (~1 GB mp4 formátumban).
Elkészült a Roheim-villa történetét és jelenlegi állapotát bemutató rövidfilm következő része
A film ide katintva tekinthető meg, vagy tölthető le (~1 GB mp4 formátumban).
Elkészült a Roheim-villa történetét és jelenlegi állapotát bemutató rövidfilm következő része
A film ide katintva tekinthető meg, vagy tölthető le (~1,2 GB mp4 formátumban).
"Kikötő a liget partján" címmel jelent meg újabb cikk a Budapest című folyóirat 2020/8. számában.
A cikk itt is megtekinthető (PDF).
Sorsforduló a Hermina úton, ismét a város ékessége lehet a Roheim-villa címmel jelent meg írás a Budapest című folyóirat 2020/2. számában.
A cikk itt is megtekinthető (PDF).
Elkészült a Roheim-villa történetét és jelenlegi állapotát bemutató rövidfilm
A film ide katintva tekinthető meg, vagy tölthető le (~1,8 GB mp4 formátumban).
Elkészült a Roheim-villa állagmegóvása érdekében felállított védőállvány-rendszer
2019. december 10.
Vizi E. Szilveszter elnök úr a Magyar Tudományos Akadémiára ebéddel egybekötött testületi ülést hívott össze, ahol határozat született a testület kibővítésére.
Maróth Miklós kinevezése
Orbán Viktor miniszterelnök úr Maróth Miklós akadémikus urat, a Magyar Corvin-lánc Testület tagját nevezte ki öt évre az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkárság Irányító Testülete elnökének.
Marton Éva művésznő kitüntetése
Marton Éva művésznő, a Magyar Corvin-lánc Testület elnökhelyettes asszonya 2019. június 18-án az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén kiemelkedő pályafutása elismeréseként vette át a The Kennedy Center International Commitee on the Arts Művészeti Arany Medálját (Gold Medal in the Arts).
2019. május 10-én közgyűlést tartott a Magyar Corvin-lánc Testület
A közgyűlésen elfogadták a Testület 2018. évi tevékenységéről és gazdálkodásáról szóló beszámolót, a 2019. évi költségvetési tervet, módosították az Alapszabályt és elfogadták a jogszabályokban kötelezően előírt, a Testület szervezetét és működését érintő szabályzatokat.
Vizi E. Szilveszter elnök úr előterjesztésében megtárgyalták, majd elfogadták a Testület tevékenységének 2019 – 2020. évekre tervezett programját.
Elhunyt John Lukács
2019. május 6-án, életének 96. évében elhunyt John Lukács (Lukács János Albert), Széchenyi-nagydíjas történész, író, a Magyar Corvin-lánc Testület tagja.
Koszorúzás Tisza István halálának 100. évfordulója alkalmából
2018. október 31-én a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke, Vizi E. Szilveszter és alelnöke, Marton Éva koszorút helyeztek el a Roheim-villa kertjében, Tisza István emléktáblájánál halálának 100. évfordulója alkalmából.
(Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
A Magyar Corvin-lánc Testület közgyűlése
A Magyar Corvin-lánc Testület 2018. szeptember 12-én közgyűlést tartott, ahol módosították a Köztestület Alapszabályát és elfogadták a 2018. évi költségvetési tervet.
A közgyűlésen Klinghammer István főtitkár úr tájékoztatta a tagokat a Roheim-villa átvételének előkészületeiről és a Testület szakmai terveiről.
Budapest díszpolgára lett Lovász László
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke a matematika és a számítógép-tudomány területén végzett világhírű kutatómunkájáért, hazai és nemzetközi oktatói, valamint magas szintű vezetői tevékenysége elismeréséül vehette át Tarlós István főpolgármestertől a kitüntetést a Fővárosi Közgyűlés 2018. június 19-i ünnepi ülésén.
Átadták a Corvin-lánc kitüntetéseket
2018. február 12-én, az Országház Vadász termében Áder János köztársasági elnök úr Kövér László házelnök úr és Orbán Viktor miniszterelnök úr jelenlétében Corvin-lánc kitüntetést adományozott
Huszti Péter színművésznek,
Maróth Miklós klasszika-filológus, orientalista akadémikusnak,
Martonyi János jogtudósnak,
Melocco Miklós szobrászművésznek,aki később veszi át a kitüntetést,
Sir George Radda biokémikus akadémikusnak,
Ritoók Zsigmond klasszika-filológus akadémikusnak,
Sótonyi Péter orvos akadémikusnak.
A kitüntetési ünnepséget követően Orbán Viktor miniszterelnök úr a parlament Gobelin termében díszebéden látta vendégül a Corvin-lánc Testület tagjait, ahol a tagok közgyűlés keretében megválasztották a Magyar Corvin-lánc Testület elnökének Vizi E. Szilvesztert, alelnöknek Marton Évát és főtitkárnak Klinghammer Istvánt.
Elhunyt Kallós Zoltán
2018. február 14-én, életének 92. évében, szülőfalujában, Válaszúton elhunyt Kallós Zoltán néprajztudós,
a Nemzet Művésze, a Kossuth-nagydíj birtokosa, a Magyar Corvin-lánc Testület tagja.
Neumann professzori cím Lovász Lászlónak
2017. május 27-én a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szenátusának nyilvános ülésén vehette át a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az első alkalommal odaítélt „Neumann János” professzori oklevelet és plakettet.
Az elsőként megadott címet azon kimagasló, nemzetközi szinten is ismert és elismert tudományos teljesítményt nyújtó hazai vagy külföldi egyetemi tanárnak adományozhatják, akinek a tudományterülete, tevékenysége kapcsolódik a Neumann János által elért tudományos eredményekhez, és a tevékenysége kötődik az egyetemhez.
Vizi E. Szilveszter kapta az Akadémiai Aranyérmet
2017. május 8-án Vizi E. Szilveszter Széchenyi-nagydíjas agykutató kapta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) legrangosabb kitüntetését, az Akadémiai Aranyérmet a tudós testület 188. közgyűlésén jelentette az MTI. Vizi E. Szilveszter a központi és perifériás idegrendszer ingerületátvitele, valamint a kémiai ingerületátvitel farmakológiája terén végzett világszerte elismert kutatásokért vehette át az Akadémiai Aranyérmet.
Europa Nostra-díjat kapott Kallós Zoltán
Az Európai Bizottság és az Europa Nostra 2017. április 5-én hozta nyilvánosságra a kulturális örökségvédelem terén legnevesebbnek számító uniós elismerés, az Európai Unió Kulturális Öröksége díj/Europa Nostra-díj 2017. évi díjazottjait, köztük Kallós Zoltán nevét. A kulturális örökségvédelem terén végzett kutatásaik, figyelemfelkeltő és értékmentő munkájuk, tudatosító és oktatói tevékenységük elismeréseként 18 országból, összesen 29 díjazottat tüntettek ki.
A kétszeres Kossuth-díjas néprajztudós nemcsak a legrangosabbnak számító uniós elismerésnek számító Europa Nostra-díj kitüntetettje, hanem ő veheti át az idei Közönségdíjat is.
Jelenits István kapta a Magyar Művészeti Akadémia Aranyérmét
2017. május 25-én a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) megtartotta idei első közgyűlését, amelyen megválasztották a rendes és levelező tagokat, valamint odaítélték az MMA köztestületi díjait is.
Az idei köztestületi díjazottak előtt Jelenits István Széchenyi-díjas piarista szerzetes, teológus, író, tanár vette át a Magyar Művészeti Akadémia Aranyérmét, aki 2016-ban kapta az elismerést meghatározó irodalmi és nevelési tevékenységéért.
Kallós Zoltán Kossuth-nagydíjat kapott
Áder János Magyarország köztársasági elnöke 2017. március 15. napján Kossuth-nagydíjat adományozott Kallós Zoltánnak.
A Kossuth-díjas néprajztudós, népzenegyűjtő, a nemzet művésze, a Magyar Corvin-lánc kitüntetettje, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja, a Kallós Zoltán Alapítvány alapítója részére példaértékű életútja során őseink hagyatékának, népi kultúránk legszebb kincseinek továbbörökítése mellett a szórványvidéken élő magyar gyermekek anyanyelvének és kultúrájának megőrzését is odaadóan szolgáló értékmentő munkája, valamint az erdélyi és az anyaországi táncházmozgalom elindításában és fenntartásában vállalt szerepe elismeréseként.
„Mindig a magyarságért akartam tenni, soha nem a díjakért csináltam”- mondta Kallós Zoltán
Elhunyt Oláh György
Életének 90. évében otthonában elhunyt Oláh György Nobel-díjas tudós a 20. század egyik legmeghatározóbb kémikusa, a Magyar Corvin-lánc Testület tagja
Megemlékezés
2017. március 2. napján Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Jelenits István piarista szerzetes, teológus, író, a Magyar Corvin-lánc Testület tagja a Testület nevében koszorút helyezett el a költő sírjánál.
Díjat neveztek el Granasztói Györgyről
A Teleki László Alapítvány Granasztói György emlékére létrehozta a Granasztói György-díjat – a Kárpát-medence magyar műemlékeiért. A díjat 2016 decemberében Káldi Gyula építész kapta.
Elhunyt Kocsis Zoltán
2016. november 6. napján elhunyt Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth-díjas karmester, zongoraművész és zeneszerző, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója a Magyar Corvin-lánc Testület tagja. Temetéséről később intézkednek.
Nagy sikerrel zárult a II. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny
A II. Nemzetközi Marton Éva Énekversenyre öt kontinens huszonöt országából több mint száz fiatal énekművész jelentkezett. A Marton Éva vezette bíráló bizottság 77 versenyzőt juttatott tovább 18 nemzet képviseletében. A Budapestre érkezett fiatal énekesek egy szabadon választott Liszt-dalt és egy operarészletet adtak elő. A nagy gonddal megvalósított énekverseny élő internetes közvetítését a világ több országából követték.
Az énekverseny Nagydíját és a közönségdíjat a fehérorosz Alexander Roslavets, az I. díjat a mongol Ankhbayar Enkhbold nyerte el, a II. díjat az egyetlen döntőbe jutott magyar versenyzőnek, Horti Lillának ítélte oda a zsűri, míg a III. díjat a lengyel Lucyna Jarzabek kapta. A magyar kormány által biztosított támogatásból megrendezett verseny Marton Éva vezette zsűrijébe az operavilág olyan magyar és nemzetközi kiválóságai kaptak meghívást, mint Miguel Lerín, az európai operaélet egyik legbefolyásosabb menedzsere, Vittorio Terranova, a F. Tagliavini operaverseny művészeti vezetője, Christina Scheppelmann, a barcelonai Teatro Liceu főigazgatója, a dél-koreai Sung Bin Kim, a Daeshin University zeneművészeti karának dékánja, Anatoli Goussev, a La Scuola Musicale in Foro Buonaparte di Milano professzora, Honghai Ma, a sanghaji Központi Zeneakadémia professzora, illetve Meláth Andrea, a Zeneakadémia Ének Tanszékének vezetője és Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója.
A II. Nemzetközi Marton Éva énekverseny fővédnöke Áder János Magyarország Köztársasági Elnöke, védnökök: Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter; Dr. Batta András zenetörténész; Tarlós István, Budapest főpolgármestere; Dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora. A kormány kiemelt feladatának tartja a zenei tehetséggondozást és zenei kulturális értékeink továbbörökítését.
Marton Éva kitüntetése
2016. augusztus 20-án Marton Éva, a világ egyik legkiemelkedőbb drámai szoprán énekesnője, Magyar Corvin-lánc Testület alelnöke, Áder János köztársasági elnöktől Magyarország legmagasabb állami kitüntetését, a Szent István Rendet vette át.
Elhunyt Granasztói György
2016. augusztus 9-én elhunyt Granasztói György történész, egyetemi tanár, miniszterelnöki főtanácsadó, a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetője. Temetése a Farkasréti temetőben 2016. augusztus 25. napján lesz.
2016. január elsején otthonában elhunyt Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr, a Magyar Corvin-lánc Testület tagja, a kortárs film- és fotóművészet egyik legjelentősebb alakja. Zsigmond Vilmos temetése Amerikában, szűk családi körben 2016. január 23-án lesz.
Elhunyt Nemeskürty István
Életének 91. évében 2015. október 8-án elhunyt Nemeskürty István a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke, Széchenyi-díjas és Kossuth-nagydíjas író, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár.Nemeskürty István temetése a Szervita téri Belvárosi Szent Anna templomban lesz 2015. november 3. napján 15 órakor.
Elhunyt Lámfalussy Sándor
Életének 87. évében elhunyt Lámfalussy Sándor közgazdász-professzor a Magyar Szent István Rend birtokosa, a Magyar Corvin-lánc Testület tagja.
Zsigmond Vilmos kiállítása
2015. április 11-én Fényképezte Zsigmond Vilmos címmel kiállítás nyílt az idén 85. születésnapját ünneplő Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr fotográfiáiból. Megnyitásakor köszöntő beszédet Balog Zoltán miniszter úr mondott. Itt eddig még nem látott művek kerültek kiállítása, mely 2015. június 21-ig lesz látható Ludwig Múzeumban. Zsigmond Vilmos elmondta: születésnapja alkalmából megvalósuló tárlat ötlete barátjától, Romwalter Bélától származik. A kiállítás megrendezését a Magyar Corvin-lánc Testület is ajánlotta, több Testületi tag is megjelent a megnyitón.
A Magyar Corvin-lánc Testület ülése a Parlamentben
2015. április 7. napján Orbán Viktor miniszterelnök díszvacsorán látta vendégül a Magyar Corvin-lánc Testület tagjait az Országház Gobelin termében. Az esemény egyben a Testület 2015. évi első ülése is volt.
Granasztói György Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést kapott
2015. március 15-én Áder János, Magyarország köztársasági elnöke - Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére - nemzeti ünnepünk alkalmából Granasztói Györgynek a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést adományozta.
A Magyar Corvin-lánc Testület a Sándor-palotában
2014. november 19-én Áder János köztársasági elnök a Sándor-palotában ebéden látta vendégül a Magyar Corvin-lánc Testület tagjait, Testületi ülés keretében. A Testületi tagok kezdeményezésére az Elnök úr elemezte a hazai és nemzetközi helyzet összefüggéseit, amelyet élénk eszmecsere követett. A Testület néhány javaslattal is élt.
Marton Éva és Kallós Zoltán a Nemzet Művésze díjat vette át
2014. november 17-én a Magyar Művészeti Akadémia Nemzet Művésze díjat vette át Marton Éva operaénekes és Kallós Zoltán néprajztudós a Pesti Vigadó Dísztermében.
Az elismerést a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó képviselőinek személyes megbecsülése, illetve méltó életkörülményeinek biztosítása céljából alapította az Országgyűlés.
A kitüntetést Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke adta át.
Befejeződött az I. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny
2014. szeptember 21. napján befejeződött az I. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny.
Az énekversenyre harminchét ország csaknem 150 művésze jelentkezett melyen az előzsűrizés után 62 fiatal énekes, köztük 9 magyar vehetett részt.
Az I. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny Grand Prix nagydíját Vörös Szilvia nyerte.
A Marton Éva elnökletével működő zsűri tagja Jelena Obrazcova világhírű mezzoszoprán; Vittorio Terranova tenor, a Tagliavini-verseny művészeti igazgatója; Sabino Lenoci, a rangos l'opera magazin igazgatója, a Sarzana operafesztivál művészeti vezetője; Miguel Lerín, az európai operaélet egyik legbefolyásosabb menedzsere; Pal C. Moe producer, a Bajor Állami Operaház és a Glyndebourne Fesztivál casting menedzsere; Peter Mario Katona, a londoni Királyi Operaház casting igazgatója; Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója és Kocsár Balázs karmester.Ismertes, hogy Marton Évának köszönhető a Zeneakadémia első saját rendezésű nagyszabású nemzetközi zenei versenye magas színvonalon és óriási érdeklődés közepette valósulhatott meg.
Zsigmond Vilmos a 11. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon a CineFest Életműdíjat vette át
2014. szeptember 21. napján a 11. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál Ünnepélyes Díjátadó gáláján a CineFest Életműdíjat Zsigmond Vilmos személyesen vette át. Az Oscar-díjas operatőrt a közönség vastapssal köszöntötte. Zsigmond Vilmos elmondta nagyon jól érezte magát a városban, ahova mindenképpen szeretne még visszatérni.
A Magyar Corvin-lánc Testület ülése a Parlamentben
2014. június 23. napján Orbán Viktor miniszterelnök díszvacsorán látta vendégül a Magyar Corvin-lánc Testület tagjait az Országház Gobelin termében, mely esemény egyben a Testület 2014. évi első ülése is volt.
Lukács János történész-professzor átvette a Széchenyi Nagydíjat
2014. június 18-án Szapáry György Magyarország washingtoni nagykövete jelenlétében Granasztói György a Magyar Corvin-lánc Iroda irodavezetője Lukács János történész-professzornak otthonában átadta Széchenyi Nagydíjat, melyet, több mint harminc könyvet felölelő nemzetközi jelentőségű és meghatározó szerepet játszó történészi pályafutása, valamint a magyar történeti gondolkodást megújító tevékenysége, nagy ívű életműve és annak hatása elismeréseként kapott 2014. március 15-én.
Nemeskürty István a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke a Magyar Művészeti Akadémia Életműdíját kapta
2014. május 30. napján Nemeskürty István, Széchenyi-díjas és Kossuth-nagydíjas író, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke, a magyarság felemelkedéséért bátran vállalt szolgálatáért, a szellemi összetartozást és nemzettudatot erősítő irodalmi, filmes és közéleti munkásságáért a Magyar Művészeti Akadémia Életműdíját kapta.
Zsigmond Vilmos kitüntetése Cannes-ban
2014. május 23-án Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr, a Magyar Corvin-lánc Testület tagja a Cannes-i Filmfesztivál fesztiválpalotájának Bunuel termében életműve elismeréseképpen a Pierre Angénieux Excellens in Cinematography díjat vette át.
Lovász László a Magyar Corvin-lánc Testület tagja a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke
2014. május 6-án a voksok 61,8 százalékával a Magyar Tudományos Akadémia huszadik elnökévé választották Lovász László matematikust, a Magyar Corvin-lánc Testület tagját.
Budapest díszpolgári címet kapott Jelenits István és Kocsis Zoltán
2014. június 19-én a Fővárosi Közgyűlés ünnepi ülésén átadták Budapest díszpolgári címeit. Díszpolgári címet adományoztak Jelenits István piarista szerzetes, teológus, író, professor emeritusnak és Kocsis Zoltán főzeneigazgató, zongoraművész, karmesternek a Magyar Corvin-lánc Testület tagjainak.
Lukács János történész professzor, a Magyar Corvin-lánc Testület tagja életműve elismeréseképpen Széchenyi Nagydíjat kapott.
2014. március 15-én Magyarország köztársasági elnöke a miniszterelnök előterjesztésére életműve elismeréseképpen Széchenyi Nagydíjat adományozott Lukács János történész professzor, a Magyar Corvin-lánc Testület tagjának. A kitüntetést Lukács professzor nevében Granasztói György, a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetője vette át.
Kitüntetést neveztek el Lámfalussy Sándor közgazdász professzor, a Magyar Corvin-lánc testület tagjáról
2013. december 10-én megjelent sajtóhírek szerint Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyarország címerének és zászlajának használatáról szóló 2011. évi CCII. törvény 24. § (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 41. cikk (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva, a Magyar Nemzeti Bank célkitűzéseinek és feladatkörének megfelelően a közgazdaság és a pénzügyek területén elismert és kiemelkedő szakmai munkát és teljesítményt nyújtó hazai és külföldi szakemberek megbecsülésének kifejezésre juttatására és támogatására elnöki díjat alapít. A díj első fokozatát, melyet nemzetközi díjként, nemzetközileg elismert pénzügyi és gazdasági szaktekintélyeknek adományozhatnak, Lámfalussy Sándor közgazdász professzorról, a Magyar Corvin-lánc Testület tagjáról nevezték el.
Elhunyt Szokolay Sándor
2013. december 8-én soproni otthonában elhunyt Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző, a Magyar Corvin-lánc Testület tagja.
Marton Éva Príma Primissima díjat kapott
2013. december 6-án Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, kamaraénekes, professor emerita, a Magyar Corvin-lánc Testület alelnöke zeneművészet kategóriában Prima Primissima díjat kapott.
A Magyar Corvin-lánc Testület a Sándor palotában
2013. október 1-én Áder János köztársasági elnök a Sándor palotában vendégül látta a Magyar Corvin-lánc Testület tagjait. A találkozón megbeszélés tárgya volt az iskolai zeneoktatás jelentősége a magyar kultúra ápolása érdekében, és a Testület tagjai közül többen is hangsúlyozták, hogy a Kodály módszer továbbélése, fejlesztése ebben az összefüggésben különleges érdek. Téma volt továbbá az ország versenyképességének növelését szolgáló alapkutatások támogatása oly módon, hogy néhány kiemelt területen biztosítani kellene elismert külföldi tudósok magyarországi kutatótevékenységének finanszírozását.
Granasztói György professzor, a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetője a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságban.
Granasztói György professzort, a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetőjét Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 2013. szeptember 1-i hatállyal a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagjává nevezte ki.
Lámfalussy Sándor kitüntetése
2013. augusztus 20-án Lámfalussy Sándor közgazdász, a Magyar Corvin-lánc Testület tagja Áder János köztársasági elnöktől a Magyarország legmagasabb állami kitüntetését, a Szent István Rendet vehette át.
Lukács János történész Magyarországon
2013. május 23-án Orbán Viktor miniszterelnök és Áder János köztársasági elnök vendégül látta a Magyar Corvin-lánc Testület tagjait abból az alkalomból, hogy Lukács János professzor, a Magyar Corvin-lánc Testület tagja nagysikerű előadásokat tartott a Pázmány Péter Tudományegyetem, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán.
A Magyar Corvin-lánc Testület közös nyilatkozata
2013. március 28-án megjelent a Magyar Corvin-lánc Testület közös nyilatkozata, melyben a Testület „megállapítja, hogy a faji megkülönböztetést a magyar társadalom, a magyar közélet szereplőinek túlnyomó többsége elutasítja”. A Testület szorgalmazza a rasszizmus elleni harccal kapcsolatos társadalmi és kormányzati erőfeszítések folytatását, valamint megőrzendőnek tartja a politikai táborokon átívelő széles egyetértés fenntartását.
A Magyar Corvin-lánc Testület ülése
2013. március 7-én Orbán Viktor miniszterelnök meghívására a Magyar Corvin-lánc Testület ülést tartott az Országház Gobelin termében. A Testület a Miniszterelnök úrral folytatott megbeszélést követően, mely alkalommal több fontos, a közéletet foglalkoztató kérdésről is eszmét cseréltek, egy, a magyar kormánynak a rasszizmus különböző megnyilvánulásaival kapcsolatos erőfeszítéseit üdvözlő és támogató nyilatkozat kiadásáról határozott.
Granasztói György, a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetője az Amerikai Egyesült Államokba látogatott
2012. november 12. és 28-a között Granasztói György professzor, miniszterelnöki főtanácsadó, a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetője hivatalos látogatást tett az Amerikai Egyesült Államokban, ahol Bor Zsolt, Lukács János, Oláh György és Zsigmond Vilmos testületi tagokkal folytatott megbeszéléseket.
A Magyar Corvin-lánc kitüntetések átadása
2012. május 30-án, szerdán az Országház Vadásztermében Áder János köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök jelenlétében átadta a Magyar Corvin-lánc kitüntetéseket Marton Éva operaénekes, tanszékvezető egyetemi tanárnak, Bor Zsolt fizikus, akadémikusnak, Kocsis Zoltán zongoraművész, főzeneigazgatónak, Jelenits István piarista szerzetes, tanárnak, valamint Vizi E. Szilveszter neurológus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökének. A kitüntetések átadása után az Országház Gobelin termében a Magyar Corvin-lánc Testület megtartotta alakuló ülését, melyen megerősítették 2001-ben megválasztott elnökük, Nemeskürty István elnöki pozícióját, és alelnökké választották Marton Éva operaénekes, tanszékvezető egyetemi tanárt.
A Kormány rendelete a Magyar Corvin-lánc kitüntetésről valamint a Magyar Corvin-lánc Testületről.
A Magyar Közlöny 2012. április 26-i, 50. számában megjelent a Kormány 86/2012. (IV. 26) Korm. rendelete, melyet a Kormány Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 24. §-a (2) bekezdése e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyar Corvin-lánc kitüntetésről, valamint a Magyar Corvin-lánc Testületről alkotott.
Megjelent az új kitüntetési törvény
A Magyar Közlöny 2011. december 30-i, 158. számában megjelent a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény, melyet az Országgyűlés Magyarország címerének és zászlajának használatáról a nemzeti jelképek alkotmányjogi jelentőségéhez és a nemzet tudatában elfoglalt helyéhez méltóan, a mára hagyománnyá vált jelképhasználati szokásokat is elismerve, továbbá a kimagasló teljesítmények elismerése érdekében – az Alaptörvény végrehajtására az Alaptörvény I cikk (4.) bekezdése alapján alkotott.
Elhunyt Makovecz Imre
2011. szeptember 27-én, kedden 76 éves korában elhunyt Makovecz Imre építész, az organikus építészet nemzetközi hírű Kossuth díjas építésze, a Magyar Művészeti Akadémia örökös elnöke, a Magyar Corvin-lánc kitüntetés birtokosa, a Magyar Corvin-lánc Testület tagja.
Kinevezték a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetőjét.
A Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szóló 2/2001. (VIII. 14.) ME rendelet 1 §-ában foglalt jogkörében Orbán Viktor miniszterelnök 2011. április 1-jei hatállyal dr. Granasztói György történészt a Magyar Tudományos Akadémia doktorát, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem professor emeritusát nevezte ki a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetőjévé.