Bor Zsolt

(Orosháza, 1949– )

Széchenyi-díjjal, Bolyai-díjjal, Prima Díjjal elismert lézerfizikus, akadémikus, egyetemi tanár

Magyar Corvin-lánc kitüntetés: 2012. május 30.

„Ezért a jövőben nekünk nem tagbaszakadt Erős Jánosokra, hanem Agyafúrt Bolyaiakra lesz szükségünk, akik majd »a semmiből ismét egy új világot teremtenek«.”

Életútja

1949. június 20-án született Orosházán. 1967-ben Szegeden érettségizett, majd 1973-ban a kijevi Műszaki Egyetemen szerzett elektromérnöki diplomát. 1977 és 1988 között hat és fél évet töltött a göttingeni Max Planck Biofizikai Kémiai Intézetében. 1982-ben kandidátusi, 1984-ben akadémiai doktori fokozatot szerzett. 1988-ban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lézerfizikai Kutatócsoportjának vezetője lett. 1990-ben az MTA levelező, majd 1995-ben rendes tagjává választották. 1993-ban a londoni székhelyű Academia Europaea tagja lett, majd 1994-ben a Kaliforniai Egyetem (Irvine), 1994 és 1995 között a Rice University (Houston), 1995-ben az ETH (Zürich) vendégprofesszora volt. 1979-ben a Szegedi Egyetemen doktorált. 1998-ben megalapította és több mint húsz évig vezette a Szegedi Egyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékét, és tíz évig igazgatta az egyetem fizika doktori iskoláját. 2000-től fotolitográfiai excimerlézereket fejlesztett a San Diegó-i Cymernél. 1998 és 2001 között Széchenyi professzori ösztöndíjat, 2001-ben Szilárd Leó-ösztöndíjat nyert el. A Professzorok Batthyány Körének egyik alapítója.

Gyermekkorát a következő szavakkal idézte fel: „Édesapánk nevelési elve az volt, minden eldől a születés előtt kilenc hónappal. Az öröklött tulajdonságokban hitt. Szorgalmazta, hogy sportoljak, mert annak emberformáló ereje van. Sikeres tornász voltam, úsztam. Őszintén szólva először sportoló akartam lenni, mert általános iskolában ez volt a legérdekesebb tantárgy, amellyel találkoztam. Nyolcadikban mindenáron autó- vagy motorszerelőként képzeltem el magamat. Jeges Károly tanított a betűvetésre, itt (Orosházán) voltam első osztályos. Emlékszem, a jó magaviseletre a nádpálca segítségével igyekezett bennünket rábírni. Később Szegedre költöztünk, ott édesapám híresen jó feladatmegoldó matematika- és fizikadélutánokat tartott középiskolás fiataloknak. Kiváltság volt odajárni. Rám is hatottak a szüleim. Igaz, arra vigyáztak, soha ne legyen olyan érzésem, hogy rám erőltetik a tanulást. Volt egy kivétel: nyaralásunkon három napon át esett az eső, no, tanuljunk matematikát! Apám magyarázta el a differenciál- és integrálszámítást. Később megéltem belőle.”

Munkássága

Kutatási területei a lézerfizika, az optika, a repülésiidő-interferometria, a nagysebességű fényképészet és a lézerek orvosi alkalmazása. Egy új lézerfizikai alapjelenség elméleti kidolgozása, kísérleti kimutatása és bizonyítása fűződik a nevéhez. Jelentős eredményeket ért el a femtoszekundumos lézerimpulzusok terjedésének, kompressziójának és torzulásának vizsgálatában, valamint ezek törésmutató-deriváltjaira vonatkozó univerzális összefüggéseiben. Több fotolitográfiai elvet dolgozott ki, valamint orvosfizikai munkássága is jelentős. Jelenleg Kaliforniában az Alcon Inc.-nél lézeres szemműtéti eljárások fejlesztésén dolgozik, magyarországi szemészekkel együttműködve. Bejelentett szabadalmainak száma több mint százötven.

Bor Zsoltot a lézer mesterének is nevezik. Kedvenc tudományágáról így mesél: „A lézer egy nagyon rendezett sugár, pontosan lehet tudni, hogy milyen irányba terjed, milyen a rezgésének fázisa, a frekvenciája, és egy ilyen kiszámítható, pontos sugárzással nagyon sok tökéletes mérést lehet végrehajtani. Így ennek felhasználása rendkívül széles körű, a mindennapi életünk tele van lézeres technológiákkal, kezdve a szórakoztató elektronikától a mérőműszereken át az orvostudományig.”

Díjai és kitüntetései

1982 – Gyulai Zoltán-díj

1994 – Széchenyi-díj

1998 – Pázmány Péter-díj

1998 – Pro Urbe Szeged

2001 – Szeged Nemzetközi Kapcsolataiért emlékérem

2004 – Bolyai-díj

2012 – Magyar Corvin-lánc

2013 – Príma Díj a magyar tudomány kategóriában