Hírek

Nekrológ Jelenits István emlékére

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Jelenits István atya, Magyar Corvin-lánc kitüntetéssel, Széchenyi-díjjal, Prima Díjjal és Magyar Örökség-díjjal elismert piarista szerzetes, teológus, író, tanár, a Magyar Corvin-lánc Testület nagyra becsült és szeretett tagja életének 92. évében, 2024. szeptember 26-án visszaadta lelkét teremtőjének. Prof. Dr. Vizi E Szilveszter, a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyarország Barátai Alapítvány korábbi elnöke elmondta „Jelenits atya nemcsak lelki vezetőként, hanem gondolkodóként és oktatóként is maradandó értéket hagyott ránk. Fáradhatatlanul munkálkodott a nemzet szellemi és erkölcsi egységének erősítésén.” Nyugodjon békében.

Jelenits István 1932. december 16-án született Berettyóújfalun. A Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett 1951-ben. 1955-ben végezte el az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar szakát. 1955-ben lépett be a piarista rendbe, négy év múlva pappá szentelték, és teológiai doktorrá avatták.

1960-tól hittant, valamint magyar nyelvet és irodalmat tanított a kecskeméti, később a budapesti piarista gimnáziumban, egészen 2003-ig. 1965-től bibliai tárgyakat is oktatott a fővárosban a Kalazantinumban, a rend hittudományi főiskoláján, 2000-től pedig annak utódintézményében, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán. 1985–1995 között a piarista rend magyarországi tartományfőnöke volt. 1992-től éveken át tanított a gödi, illetve 1993-tól a váci piarista iskolában, később a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán is. 1995-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának esztétikatanára, tanszékvezetője volt, 2015 óta professor emeritus.

1993–1997 között az Országos Köznevelési Tanács, 1998-től 2003-ig a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. igazgatóságának tagja, 1995 óta pedig a Pilinszky János Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke volt.

Írásai a Szentírásról, Janus Pannonius és Pilinszky János költészetéről, irodalomról, nevelési kérdésekről és más témákról elsősorban a Vigilia és az Új Ember folyóiratokban jelentek meg. Összegyűjtött műveit az Új Ember Kiadó 1999–2001 között öt kötetben adta ki. 2002-ben 70. születésnapjáról az Útjaidon című ünnepi kötettel emlékeztek meg. 2007-ben jelent meg Ha valaki beszél című interjú- és verseskötete. Ő volt Latinovits Zoltán és Pilinszky János lelki vezetője és gyóntatója.

Napjaink egyik fontos társadalmi problémájáról, a demográfiai helyzetről és a keresztény értékek képviseletéről így beszélt: „Nagy gond az is, hogy kitolódik a felnőtté válás, így amire a »fiatalok« megnősülnek, férjhez mennek, már nem nagyon tudnak több gyermeket vállalni. Az egyháznak azonban emiatt nem vészharangot kell kongatnia, hanem figyelmeztetnie kell az embereket, hogy időben kötelezzék el magukat. Eljött az ideje annak is, hogy ne támadóan és megtámadottan legyünk keresztények, hanem derűsen, szeretettel forduljunk embertársainkhoz. A többit rá kell bízni az Úristenre!”

Ars poétikájaként így fogalmazott: „A mi életünk tanúsága, hogy nemcsak tudásunkkal, szavunkkal, hanem imánkkal is Isten közelségébe tudjuk vinni a ránk bízottakat, és segíteni tudjuk a helytállásukat a változó világban.”

Munkáját számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el, többek között a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1992), Eötvös József-díj (1999), Trefort Ágoston-díj (2000), Széchenyi-díj (2001), Magyar Örökség-díj (2001), Prima Díj (2003), Fraknói Vilmos-díj (2005), Stephanus-díj (2007), Magyar Corvin-lánc (2012), Pro Urbe-díj (2012), Budapest díszpolgára cím (2014), valamint a Magyar Művészeti Akadémia Aranyérme (2016).

Felejthetetlen zenei élményt nyújtott Magyar Valentin Ligetparti esték programsorozat keretében megrendezett zongoraestje

A Magyar Corvin-lánc Testület szervezésében, Marton Éva professor emeritus, a Nemzet Művésze, a Magyar Corvin-lánc Testület elnökhelyettese, a Ligetparti esték sorozat ötletgazdája és fővédnöke meghívására a számos hazai és nemzetközi díjjal elismert fiatal tehetség, Magyar Valentin adott teltházas zongoraestet 2024. szeptember 25-én a Roheim-villában. A rendezvényen dr. Zalányi Viktória Eszter, a Testület főtitkára köszöntötte a résztvevőket. A Testület küldetésének összefoglalását követően kiemelte a kollégáival közös elkötelezettségét amellett, hogy a testületi tagok példamutatása révén a felnövekvő nemzedék számára vonzóvá tegyék a kimagasló teljesítményre törekvés és a haza szolgálata iránti elhivatottság eszméjét. Hangsúlyozta, e misszió támogatására indította el a Testület színvonalas programjait hagyományteremtő jelleggel, így többek között az idén immár negyedik alkalommal megrendezett Ligetparti esték koncertet.

Magyar Valentin elsőként Ludwig van Beethoven egyik legismertebb darabját, a c-moll „Patetikus” szonáta, No. 8, Op. 13 zongoraművét adta elő, amely méltóságteljes drámaiságával és érzelemdús hangvételével meghatározta az est hangulatát. A közönség lenyűgözve hallgatta a darab erőteljes akkordjait és lírai dallamait, amelyek a fiatal zongoraművész kifinomult játékában új életre keltek.

Ezután Liszt Ferenc két remekműve következett. Az Elfelejtett keringők (Valses oubliées), S215 című mű finom, melankolikus dallamokkal töltötte meg a termet, míg az 1. Mefisztó-keringő  dinamikus, feszültséggel teli hangulata elbűvölte a vendégeket. Az ifjú zongoraművész tehetsége itt is megmutatkozott: virtuóz technikája és mély átélése révén a résztvevők joggal érezhették úgy, hogy magát a zeneszerzőt hallják.

Az élményt tovább fokozta a Magyar Corvin-lánc Testület székhelyeként szolgáló Roheim-villa varázslatos atmoszférája. A történelmi jelentőségű, eredeti fényében helyreállított épületet a vendégek az előadást követően tárlatvezetés keretében ismerhették meg.

Magyar Valentinról

A 23 éves Junior Prima-díjas Magyar Valentin korosztályának egyik legkiemelkedőbb zongoristája. Hatévesen kezdett zongorázni, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végzett mesterszakon. 2020 óta több nemzetközi versenyt nyert meg, köztük a Yamaha és a Bécsi Nemzetközi Komolyzenei Versenyt. Rendszeresen koncertezik Magyarországon és világszerte, fellépett már Kínában, Angliában, Brazíliában és Németországban. Jelenleg Liszt-művekből készít új albumot a Hungaroton számára.

Fotók: MCLT

Nekrológ Sir George Charles Radda – Radda György Károly professzor emlékére

Sir George Charles Radda – Radda György Károly professzor, Magyar Corvin-lánc kitüntetéssel, a The Royal Society Buchanan-érmével, a  Brit Birodalom Rendje kitüntetéssel, a Semmelweis Budapest Awarddal elismert biokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, a Magyarország Barátai Alapítvány alapító tagja és a Magyar Corvin-lánc Testület tagja életének 88. évében, 2024. szeptember 13-án elhunyt. Prof. Dr. Vizi E Szilveszter, a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyarország Barátai Alapítvány korábbi elnöke így emlékezik rá: „Rendkívül gazdag örökséget hagyott ránk, áldozatos munkája inspiráló és példamutató a jövő nemzedékek számára.” Nyugodjon békében.

Radda György Károly professzor 1936. június 9-én született Győrben. A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett, majd felvételt nyert az Eötvös Loránd Tudományegyetem vegyész szakára. 1956-ban hagyta el Magyarországot. Az Oxfordi Egyetemen szerzett diplomát és kapott doktori címet. 1962–1963-ban a Kaliforniai Egyetemen (Berkeley) a Nobel-díjas Melvin Calvin professzor mellett dolgozott. 1964–1984 között az Oxfordi Merton College kutatója és a biokémia egyetemi előadója, 1988–1996 között az Orvosi Kutató Tanács Biokémiai és Klinikai Mágneses Rezonancia részleg vezetője volt. Nevéhez fűződik a mágnesesrezonancia képalkotó (MRI) vizsgálat kidolgozása. 1991–1996 között az Oxfordi Egyetem Biokémiai Tanszékének vezetője, 1996–2003 között az Egyesült Királyság Orvosi Kutató Tanácsának (UK Medical Research Council MRC) vezetője. Kutatói tevékenysége az enzimszabályozásra, a bioenergetikára és az élő szervezet biokémiájára irányul az emberi betegségekkel, főként a szívbajokkal, a cukorbetegséggel és a metabolikus szindrómával összefüggésben.

2001–2003 között a londoni Nemzeti Rákkutató Intézet elnöki, 2005–2008 között az Oxfordi Egyetem Fiziológiai, Anatómiai és Genetikai Tanszékének vezetői tisztségét töltötte be. 2005-ben alapítója és 2010-ig elnöke volt a Szingapúri Bioképalkotó Konzorciumnak (Singapore Bioimaging Consortium, SBIC). Jelentős szerepet játszott a szingapúri–magyar tudományos együttműködés és tapasztalatcsere előmozdításában. 2008–2016 között a Szingapúri Tudományos, Technológiai és Kutatási Ügynökség (A*STAR) Orvosbiológiai Tanácsának elnöki tisztségét töltötte be.

1980-tól a londoni Királyi Természettudományos Társaság (The Royal Society) tagja, 1984–2003 között a Brit Szív Alapítvány molekuláris kardiológiai professzora. Több akadémia, például az Academia Europaea tagja, 2010-től a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Tizenkét egyetem, köztük a Debreceni Egyetem és a Semmelweis Egyetem díszdoktora. 2023-tól a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatnál az elnök személyes tudományos tanácsadói körének vezetője volt.

Pályájának kezdetén az enzimek és membránok szerkezetét és funkcióját vizsgálta fluoreszcens szondákkal. Úttörő szerepe volt a nukleáris mágneses rezonancia (NMR) emberi testen való alkalmazásában. Több mint 800 publikáció szerzője. Ars poétikájaként így fogalmazott: „Teljesen új szemléletre van szükség ahhoz, hogy az eltérő szakmák ne csak együtt dolgozzanak, hanem együtt is gondolkozzanak az emberiség legnagyobb problémáinak a megoldásáról.”

2011-ben őt tüntették ki a Semmelweis Budapest Awarddal. A díjat olyan nemzetközileg elismert eredményeket felmutató, az orvosbiológiai kutatások terén aktív külföldi tudós kaphatja, akinek teljesítménye méltó az egyetem névadójának szellemiségéhez. Feltétel továbbá, hogy a kitüntetett személy kutatásai az emberiség javát szolgálják, valamint új utat mutassanak az élő természet megismeréséhez.

Munkáját számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el, többek között: Colworth-érem (1969), a Brit Szív Alapítvány Aranyérme (1982), a The Royal Society Buchanan-érme (1987), a Brit Birodalom Rendje kitüntetés (1993), Őfelsége, II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte (2000), a Kardiovaszkuláris Tudományok Nemzetközi Akadémiájának Érdemérme (2006), Semmelweis Budapest Award (2011), a BioSpectrum Asia Pacific Awards Életműdíja (2013), a Magyar Érdemrend középkeresztje (2016), Magyar Corvin-lánc (2018).

Grandiózus gálakoncerttel zárult a nagysikerű Marton Éva 6. Nemzetközi Énekverseny az Operaházban

Felejthetetlen, felemelő és nagyszabású gálakoncerttel zárult 2024. szeptember 8-án a Magyar Állami Operaházban az immáron hatodik, a Magyar Corvin-lánc Testület Elnökhelyettese által tíz évvel ezelőtt útjára indított, nevével fémjelzett Marton Éva Nemzetközi Énekverseny.

Marton Éva világhírű operaénekes, drámai szoprán, felbecsülhetetlen értékű tudásának átadásán túl az elmúlt évtizedben elhivatottan szenteli idejét saját alapítású énekversenyének, amely hazánkat a komolyzenei élet figyelmének középpontjába állítja. A verseny kiemelkedő helyet foglal el a világ legrangosabb zenei megmérettetései között, 2018-ban felvételt nyert a Nemzetközi Zenei Versenyek Szövetségébe (WFIMC).

Az idei ünnep a tizenkét döntőbe jutott versenyző fellépésével, valamint a díjak átadásával ért véget a Magyar Állami Operaházban. A gálakoncert védnöke, Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter volt, aki köszönetét fejezte ki Marton Évának, valamint a nemzetközi zsűri tagjainak és a szervezőknek a kiemelkedő színvonalú munkáért. Gratulált a versenyzőknek, és kiemelte, a részvétel egyben remek lehetőség karrierjük építésére. Marton Éváról szólva elmondta: a művésznő feledhetetlen emléket hagyott a nemzetközi operaszínpadokon, az egész világ operaéletének ragyogó csillaga, aki örökre a halhatatlanok sorában foglal helyet.

Marton Éva köszöntőjében rámutatott, a verseny és a jelentkezők színvonala az elmúlt tíz év során folyamatosan emelkedik, egyre jobb énekesek, kiváló tehetségek érkeznek a megmérettetésre a világ minden tájáról. Köszönetét fejezte ki Ókovács Szilveszter főigazgatónak, hogy az Operaház helyet ad a gálának, Kutnyánszky Csaba rektorhelyettesnek a Zeneakadémia kiváló szervezéséért, valamint a zsűri tagjainak értékes munkájukért. Emlékeztetett, hogy a verseny 2014-es indulása mérföldkőnek számított, amelyre sok év előkészítés után kerülhetett sor, amikor Batta András zenetörténész, korábbi rektor segítségével a Zeneakadémia befogadta az eseményt. Nincs ilyen verseny, nincs ilyen Operaház, nincs ilyen Zeneakadémia a világon, mint amilyen nekünk van – mondta Marton Éva. „Barátságos, kedves és tehetséges nép a magyar, fel tudjuk venni a versenyt bárkivel a világon, akár a tudományban, akár az irodalomban, akár a zenében.”

A verseny rangját jól mutatja, hogy közel kétszáz ifjú tehetség küldte el videófelvételét a selejtezőbe. A 75.000 euró összdíjazású megmérettetés kiváló lehetőség az énekesek számára, hogy a világ legnagyobb operaénekesei, művésztanárai és impresszáriói előtt mutathassák be tudásukat, és növeljék nemzetközi ismertségüket. A kiválasztottak a Zeneakadémia Nagytermében léptek fel, amelynek falai között Marton Éva kivételes karrierje elindult. A gálakoncerten Halász Péter, az Operaház első vendégkarmestere vezényelte a Magyar Állami Operaház Zenekarát.

Amint az már előző este a Zeneakadémián tartott döntő során nyilvánossá vált, a 30 ezer euróval járó első díjat Jihoon Park koreai tenor kapta, a 20 ezer euróval járó második helyezett Mihai Damian román bariton, a 10 ezer euróval járó harmadik helyezett Hongni Wu kínai mezzoszoprán lett. Marton Éva személyes különdíját, amely a Magyar Művészeti Akadémia jóvoltából 10 ezer euróval jár, Alexandra Zotova orosz szopránnak ítélték oda, a közönségdíjat pedig Yeeun Yeo koreai szoprán kapta. Rangos különdíjak átadására is sor került, a legjobb Liszt-dal interpretációért járó elismerést a zsűri Zoe Hippius orosz szopránnak, valamint Jihoon Park koreai tenornak ítélte. Utóbbi felkérést kapott a Magyar Állami Operaháztól is, éppúgy, mint Hongni Wu kínai mezzoszoprán. Mihai Damian román bariton fellépési lehetőséget kapott a Művészetek Palotájától és a Magyar Rádió Művészeti Együttesétől. Dinmukhamed Koshkinbajev kazah bariton a Classic Mecenat Foundation of Mongolia ezer eurós Bravo Baritone díjátkapta. Elizaveta Kulagina orosz szoprán a Zeneakadémiától és a Magyar Állami Operaháztól kapott meghívást, továbbá elnyerte a Fidelio médiacsomagját, Shannon Keegan amerikai szoprán a Magyar Zene Háza meghívását, Gebe-Fűgi Renáta magyar szoprán pedig a Papageno médiacsomagját vehette át.

„Zeneakadémista koromban megfogadtam, hogy ha valaha saját tanítványaim lesznek, akkor az első perctől kezdve önállóságra, önbizalomra fogom őket tanítani. A tanár általában kisebb művészt akar faragni a tanítványából, mint saját maga. Ez hiba! Szárnyakat kell adni, hogy minél hamarabb megállják a helyüket az életben” – Marton Éva gondolata, amely a Nemzetközi Énekverseny mottójává vált.

Kapcsolódó tartalmak:

https://www.martoneva.hu/

https://martoncompetition.hu/

Krausz Ferenc, Nobel-díjjal és Magyar Corvin-lánc kitüntetéssel elismert fizikus, a Magyar Corvin-lánc Testület tagja vette át a Magyar Szent István-rendet az augusztus 20-ai állami ünnep alkalmából

Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök Krausz Ferencnek, Nobel-díjjal és Magyar Corvin-lánc kitüntetéssel elismert fizikusnak, a Magyar Corvin-lánc Testület tagjának adta át a Magyar Szent István-rendet az augusztus 20-ai állami ünnepség alkalmából a Sándor-palotában megtartott díjátadó ünnepségen. Méltató beszédében kiemelte: Krausz Ferenc fizikusra Magyarországon mindannyian büszkén tekintünk, a hosszú évek kutatómunkájának eredményeit a fizikai Nobel-díj igazolta.

A köztársasági elnök hozzátette: Krausz Ferenc és társai új eszközöket adtak az emberiség kezébe, amellyel vizsgálhatóvá váltak az atomokat felépítő elektronok mozgásai és energiaváltozásai, s ezzel végtelen távlatokat nyitottak.

A fénysugár, amellyel Krausz Ferenc világít, egy eddig teljesen ismeretlen dimenziót tesz láthatóvá. A felfedezés életeket menthet az orvoslásban, megújíthatja a fizika és kémia számos tételét, elméletek újragondolására késztet más kutatókat, mozgásba hozza a világot – hangsúlyozta.

Az államfő hozzátette: mindez azért következhetett be, mert volt valaki, aki kitartó munkájával, zseniális meglátásaival lépést tartott a nemzetközi tudománnyal, majd egy ponton az élre tört és egyedit alkotott.

„Sikere világsiker, és minket, magyarokat is magasba emel” – mutatott rá Dr. Sulyok Tamás.

Emlékeztetett: sok magyart ismerünk, akit tudása, tehetsége és szorgalma emelt magasra, akinek sikerült akadályokat leküzdenie. Alkotásaikkal, találmányaikkal fontosak lettek hazánk és sokak számára, a legmagasabbra azonban csak kevesen érhettek el.

Ők azok, akik világhódítók a tudományban, akik előrébb viszik az emberiséget, akik dicsőséget szereznek a magyar névnek. „Mai kitüntetettünk ilyen ember” – hangsúlyozta, hozzátéve: eredményeinek köszönhetően az emberiség sorsát formáló kérdésekben előrébb léptünk.

Mindehhez társul a haza iránti szeretete, külföldön is megmarad magyarnak, segíti a jövő magyar kutatóit, magyar tudósait és felelősséget visel a magyar tudományos életért – méltatta az államfő Krausz Ferencet.

A díjátadón Krausz Ferenc megköszönte a miniszterelnöknek és a magyar kormánynak a megelőlegezett bizalmat és a folyamatos támogatást, amelynek köszönhetően az elmúlt években Magyarországon sikerült egy világviszonylatban is párját ritkító csapatot felépítenie.

Krausz Ferenc elmondta: a csapat célja lerakni a jövő megelőző orvoslásának alapjait, hogy egy mainál sokkal hatékonyabban működő egészségvédelmet tudjanak nemcsak Magyarországon, hanem reményeik szerint az egész világon létrehozni.

Az eseményen részt vett Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke és Marton Éva, a Magyar Corvin-lánc Testület elnökhelyettese, továbbá Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János korábbi államfő és házastársa, Pintér Sándor belügyminiszter és Kövér László, az Országgyűlés elnöke is.

Forrás: hirado.hu

Két Nobel-díjas tudós, Prof. Dr. Karikó Katalin biokémikus és Prof. Dr. Krausz Ferenc fizikus Magyar Corvin-lánc kitüntetésben részesült

Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök a tudományos munkájukat 2023-ban Nobel-díjjal elismert két világhírű magyar kutatónak, Prof. Dr. Karikó Katalin biokémikusnak és Prof. Dr. Krausz Ferenc fizikusnak adta át a Magyar Corvin-lánc kitüntetést a Sándor-palotában tartott ünnepségen 2024. június 18-án. A kitüntetéssel egyúttal a Magyar Corvin-lánc Testület tagjává válik a két tudós, így a jövőben ők is közreműködnek a Testület tudomány, művészet, magyar oktatás és művelődés fellendítését célzó küldetésének megvalósításában.

Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök köszöntőjében elmondta: Karikó Katalin és Krausz Ferenc rendkívüli tudományos teljesítményeik elismeréseként a Magyar Corvin-lánc kitüntetésben részesülnek, ezzel először történik meg, hogy egyszerre két Nobel-díjas tudós is csatlakozik a Testülethez. Kiemelte, mindketten a tavalyi év főhősei voltak, akik világszerte elismerést szereztek Magyarországnak. Áttörő felfedezéseik nemcsak a tudományos közösséget gazdagították, hanem nemzeti büszkeséget és dicsőséget is hoztak hazájuknak. Beszédében méltatta a két tudós szerénységét, alázatát, valamint a haza és szülőföld iránti elkötelezettségét, ami mindannyiunk számára példaként szolgál.

Prof. Dr. Karikó Katalin Nobel-díjas biokémikus, Magyar Szent István-renddel és Széchenyi-díjjal kitüntetett kutatóbiológus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, az Academia Europaea, a német Leopoldina Nemzeti Tudományos Akadémia, a Francia Tudományos Akadémia, az Amerikai Nemzeti Orvostudományi Akadémia és a Pápai Életvédő Akadémia tagja, a Pennsylvania Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem professzora, egyetemi tanár; egyedülálló tudományos munkássága, a szintetikus mRNS-alapú vakcinák orvosi technológiájának kifejlesztését megalapozó korszakos felfedezése, a magyar tudományos élet erősítésében és hírnevének növelésében, valamint a magyar felsőoktatás támogatásában játszott jelentős érdemei elismeréseként kapta a Magyar Corvin-lánc kitüntetést.

Prof. Dr. Krausz Ferenc Nobel-díjas és Wolf-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az Academia Europaea, az Osztrák Tudományos Akadémia, az Orosz Tudományos Akadémia, a német Leopoldina Nemzeti Tudományos Akadémia tagja, a müncheni Lajos–Miksa Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a garchingi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója; a Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ ügyvezetője és tudományos igazgatója; jelentős kutatói és tudományos munkássága, az attoszekundumos fizika megalapozását meghatározó felfedezései és úttörő kutatási eredményei, valamint mérvadó oktatói munkája és példaértékű társadalmi szerepvállalása elismeréseként vehette át a Magyar Corvin-lánc kitüntetést.

Az ünnepségen Karikó Katalin és Krausz Ferenc kifejezte köszönetét és elmondta, milyen rendkívüli megtiszteltetés számukra, hogy az ország legnagyobb kiválóságait tömörítő Magyar Corvin-lánc Testület tagjai lehetnek. Kifejezték elkötelezettségüket, hogy minden tudásukkal és tapasztalatukkal igyekeznek segíteni és inspirálni a jövő kutatóit, valamint támogatni a hazai tudományos munkát és egyetemi oktatást.

Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke a kitüntetetteknek gratulálva kifejezte örömét, hogy Karikó Katalin és Krausz Ferenc személyében két olyan világhírű tudóssal bővül a Testület, akik követendő példát jelentenek a magyar fiatalok és kutatók számára egyaránt. Hozzátette, a Magyar Corvin-lánc Testület két új tagja is bizonyítja, hogy a magyar szellemi elit világszínvonalon tud teljesíteni, a magyarok sokat tudnak adni a világnak. Hangsúlyozta, a Magyar Corvin-lánc Testület a magyar tudomány, kultúra és művészetek legjobbjainak társasága, a két kiváló tudóssal tovább erősödött és gyarapodott. Karikó Katalin felfedezése az emberek millióinak életét mentette meg, Krausz Ferenc fizikus pedig beláthatatlan lehetőségeket nyitott a tudományban. Vizi E. Szilveszter elnök az ünnepségen átnyújtotta a Magyar Corvin-lánc történetét bemutató kétkötetes album számozott példányait az új kitüntetetteknek.

A Magyar Corvin-láncról és a Magyar Corvin-lánc Testületről szóló 2023. évi XLIX. törvény szerint a Magyar Corvin-lánccal kitüntetettek száma egy időben nem haladhatja meg a tizenötöt. A kitüntetés legutóbbi átadására 2018-ban került sor, a Magyar Corvin-lánc Testületnek azóta 12 tagja volt, ami a mai nappal 14 főre bővült.

Szívből gratulálunk Karikó Katalinnak és Krausz Ferencnek a Magyar Corvin-lánc kitüntetéshez!

Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök úr és felesége, Nagy Zsuzsanna asszony, Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter úr, a Corvin-lánc Testület elnöke meghívására látogatást tett a Roheim-villában

A látogatás alkalmával Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök úr és Nagy Zsuzsanna asszony megtekintették a 124 éve épült városi palotát, amelynek eredeti fényét visszaállító rekonstrukciója másfél évvel ezelőtt fejeződött be, és amely azóta a Corvin-lánc Testület székhelyeként rendszeres kulturális és szakmai eseményeknek ad otthont. Az elnöki pár megnézte a francia reneszánsz stílusú, eklektikus elemekben gazdag műemlék épületet és annak reprezentatív termeit. Az épület emlékei közé tartozik gróf Tisza István egykori magyar miniszterelnök 1918. október 31-én merénylet következtében történt tragikus halála is.

Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter a Fogadócsarnokban elhelyezett óriás ledfalon kivetített interaktív tartalom segítségével nyújtott rövid tájékoztatást az 1930-ban alapított és 2001-ben megújított Corvin-láncról, a Testület működéséről, a korábbi kitüntetettekről – köztük Wlassics Gyula jogászprofesszorról, vallás- és közoktatásügyi miniszterről, a Testület első elnökéről és Oláh György vegyészprofesszorról, kémiai Nobel-díjasról –, továbbá a jelenlegi kitüntetettekről, akik egyben a Corvin-lánc Testület tagjai.

Fotók: Sándor-palota

Elvarázsolta a résztvevőket Szeleczki Artúr tenor és Gyökér Gabriella zongoraművész Robert Schumann Dichterliebe dalestje

Teltházas dalestet tartottak 2024. június 12-én a Ligetparti esték sorozat keretében a Corvin-lánc Testület székházában. A közönséget Marton Éva professor emeritus, a Nemzet Művésze, a Magyar Corvin-lánc Testület alelnöke üdvözölte, akinek meghívására érkeztek az előadók, Szeleczki Artúr tenor, a Magyar Állami Operaház Junior Prima díjjal elismert magánénekese, Marton Éva korábbi tanítványa és Gyökér Gabriella zongoraművész. A Marton Éva művésznő által összeállított műsorban Robert Schumann Dichterliebe (A költő szerelme) című dalciklusa hangzott el.

Dr. Zalányi Viktória Eszter, a Testület főtitkára is köszöntötte a résztvevőket. Elmondta, hogy a Testület küldetésének támogatására indították el színvonalas programjaikat, és kifejezte örömét, hogy az idei, immár harmadik estet növekvő érdeklődés mellett szervezték, hagyományteremtő jelleggel.

A Dichterliebe című dalciklust Robert Schumann Heinrich Heine verseire komponálta. A mű egy érzelmi utazásra invitálta a hallgatókat, bemutatva a szerelem különböző szakaszait, az eufóriától a fájdalmon át az elengedésig, amely egy új kezdetre nyit lehetőséget. A közönség nagy tetszéssel fogadta az előadást, és vastapssal köszönte meg az előadóknak a felejthetetlen zenei élményt.

Az előadás után a vendégek tárlatvezetés keretében tekinthették meg a Roheim-villát és nyerhettek bepillantást annak történelmi-művészeti múltjába.

A Ligetparti esték programsorozat ősszel folytatódik, a rendezvények meghívóját, kérjük, figyeljék a honlapunkon.

Vizi E. Szilveszter, a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke kapta a 2024. évi MAT Antall József Díjat

A Magyar Atlanti Tanács (MAT) Elnöksége Prof. Dr. Vizi E. Szilveszternek, a Magyar Corvin-lánc Testület vezetőjének, a Magyarország Barátai Alapítvány elnökének, valamint a MAT tiszteletbeli elnökének ítélte oda a 2023 szeptemberében alapított Antall József Díjat. A MAT munkájának kimagasló támogatásáért járó elismerés különös jelentőséggel bír, mivel Vizi professzor a második személy, aki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár után megkapta a rangos kitüntetést. A 2024. május 28-án a MAT éves közgyűlésének megnyitása előtt megtartott ünnepségen Csóti György, a MAT elnöke adta át a díjat Prof. Dr. Vizi E. Szilveszternek.

A díjazott munkáját Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, a MAT alelnöke méltatta.

Az Antall József Díjat minden évben egy magyar és/vagy külföldi személy, illetve intézmény kaphatja meg, aki vagy amely kiemelkedő teljesítményt nyújtott az atlantizmus gondolatának népszerűsítésében.

A Magyar Corvin-lánc Testület
tisztelettel meghívja a kedves zenerajongókat

2024. június 12-én, szerdán 18:00 órától a

Ligetparti esték sorozat dalestjére

Műsor: Robert Schumann: Dichterliebe (A költő szerelme)
 

Ének: Szeleczki Artúr tenor
a Magyar Állami Operaház Junior Prima díjjal elismert
magánénekese, Marton Éva asszonynak, a Nemzet Művészének,
a Magyar Corvin-lánc Testület alelnökének korábbi tanítványa

Zongora: Gyökér Gabriella

Fedezze fel Ön is a zene és a költészet varázslatos harmóniáját!

A Dichterliebe dalciklust 1840-ben komponálta Robert Schumann Heinrich Heine Lyrisches Intermezzo című művének 16 versére építve. Schumann zenei zsenialitása megnyilvánul kifejező kompozícióiban, amelyek tökéletesen megragadják Heine költészetének érzelmi mélységét és finom árnyalatait. A zene és a szöveg harmonikus ötvözete mély érzelmi élményt nyújt, ennek köszönhetően vált a Dichterliebe a zeneirodalom örök klasszikusává.

***

Helyszín: Roheim-villa, 1146 Budapest, Hermina út 45., érkezés 17:45 órától

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött:
Teltház miatt a jelentkezés lezárult!

Az előadás után szeretettel várjuk vendégeinket egy rövid, vezetett látogatásra a Roheim-villában.

A Yale Egyetem tiszteletbeli doktorává avatták Lovász Lászlót, a Magyar Corvin-lánccal kitüntetett matematikust a kombinatorikában végzett úttörő munkásságáért

Az amerikai egyesült államokbeli Yale Egyetem 2024. május 20-án megrendezett diplomaosztó ünnepségén kilenc kiemelkedő személyt választott tiszteletbeli doktorai közé, köztük Lovász Lászlót, a Magyar Corvin-lánccal kitüntetett matematikust, a Magyar Corvin-lánc Testület tagját. Lovász László, aki több mint fél évtizeden át tanított a neves egyetemen, a műszaki és technológiai tudományok doktora címet vehette át.

A tiszteletbeli oklevelek adományozása a Yale Egyetemen 1702 óta hagyomány, és az úttörő, kiemelkedő teljesítmény vagy a közjóhoz való példamutató hozzájárulás elismerését célozza. A méltatás szerint Lovász László zseniális matematikus és elméleti informatikus, akinek a kombinatorika területén végzett úttörő munkája az emberiséget szolgáló és előre vivő valós alkalmazásokhoz vezetett az informatikában, a mérnöki és műszaki tudományokban, a statisztikában és a természettudományokban.

Az egyetemen kiemelték, hogy Lovász László már szinte minden elismerést megkapott, amit matematikus elérhet, köztük a tudományterület legmagasabb kitüntetését, az Abel-díjat is. Hangsúlyozták, hogy számukra nagy megtiszteltetés, hogy elfogadta a műszaki és technológiai tudományok doktora cím átvételét attól az egyetemtől, ahol több mint fél évtizeden át tanított és kutatott.

Lovász László munkásságát a Szent István-rend és a Corvin-lánc kitüntetéssel, valamint az Abel-, Kiotó- és Wolf-díjakkal is elismerték már. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az amerikai National Academy of Sciences rendes tagja, 2014 és 2020 között az MTA elnöke volt. Több mint háromszáz tudományos publikáció és tíz könyv szerzője vagy társszerzője.

Gratulálunk az újabb elismeréshez!