*

Anija Lombard dal- és áriaestjét hallhatta a közönség a Magyar Corvin-lánc Testület Ligetparti esték sorozatának március 19-ei rendezvényén

A Magyar Corvin-lánc Testület Ligetparti esték programsorozatának 2025. március 19-ei rendezvényén ismét különleges zenei élmény fogadta a résztvevőket. Az est vendége ezúttal Anija Lombard szoprán, a Marton Éva Nemzetközi Operastúdió fiatal tehetsége volt, akit zongorán Szennai Kálmán karmester és korrepetitor kísért. Az eseményt a Testület főtitkára, dr. Zalányi Viktória Eszter nyitotta meg, aki beszédében hangsúlyozta: a Magyar Corvin-lánc Testület elkötelezett a magyar tudomány, művészet, nemzeti oktatás és művelődés fellendítése mellett. Elmondta, hogy a Ligetparti esték sorozat célja, hogy a mestereket összekösse a fiatal tehetségekkel, és hogy a kiválóság eszméje élő hagyománnyá váljon a jövő generációi számára is. Kiemelte, hogy az estek színvonala és sikeressége nemcsak a kiváló ifjú művészek, hanem Marton Éva elnökhelyettes asszony elhivatott támogatását és fáradhatatlan munkáját is dicséri, ami nélkül ezek a rendkívüli események nem jöhetnének létre.

Az esten a fiatal szoprán, Anija Lombard bemutatta egyéni képességeinek széles tárházát, és ízelítőt adott a dal- és operairodalom elképesztő méretű repertoárjából. A művésznőt zongorán a mindig nagyszerű, és az énekesek minden rezdülésére figyelő Szennai Kálmán karmester és korrepetitor kísérte.

A koncert első felében ismert francia és német szerzők – Debussy, Duparc, Fauré és Schubert – népszerű dalai csendültek fel, majd a második részben Offenbach Orfeusz az alvilágban című operájából Euridiké áriája, Puccini Gianni Schicchi című operájából Lauretta áriája és Weber A bűvös vadász című operájából Annuska áriája hangzott el, ezzel valóban sokszínű és érzelmekben gazdag koncertélményt nyújtva a hallgatóságnak.

A program zárásaként a résztvevők egy vezetett épületbemutatón is részt vehettek, melynek során megismerhették a koncert helyszínéül szolgáló Roheim-villa történelmét és építészeti értékeit.

Kivételes tudományos életműve elismeréseként Széchenyi-nagydíjban részesült Prof. Dr. Maróth Miklós, a Magyar Corvin-lánc Testület tagja

A 2025. március 14-én az Országházban megtartott ünnepségen Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnöktől Széchenyi-nagydíjat vehetett át Prof. Dr. Maróth Miklós Széchenyi-díjas klasszika-filológus, orientalista, professzor emeritus, a Magyar Corvin-lánc kitüntetettje és a Magyar Corvin-lánc Testület tagja, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Union Académique Internationale tiszteletbeli elnöke. A tudományos élet legmagasabb rangú díját Maróth Miklós professzor Magyarország számára kivételesen értékes és példaértékű tudományos életműve, a magyar orientalisztika nemzetközileg is nagyra értékelt szaktekintélyeként végzett, az ókori görög és arab kultúra megismertetését szolgáló, gazdagon publikált kutatási eredményei, valamint meghatározó oktatói munkája és a magyar szellemi életet gazdagító tudományos közéleti és aktív tudományszervezői tevékenysége elismeréseként kapta.

Az 1848-as forradalom és szabadságharcra emlékező nemzeti ünnep alkalmából az Országházban megrendezett ünnepségen Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök elmondta: „Megismerni és gyarapítani közös kultúránkat, megőrizni a nemzet szabadságát és erősíteni a hazát. Nemcsak vérrel, nemcsak áldozattal, hanem munkával, termékeny élettel, alkotással. Ez egyszerre kötelesség és felelősség.”

Sulyok Tamás beszédében idézte a 200 éve született Jókai Mór tudósítását is, amelyben, mint mondta, elsők között adott hírt arról, hogy „megfordult a nemzet sorsa”, „egy csapat hazaszerető, tenni kész fiatal egy nap alatt olyan közösséget hozott létre, amely minden addigi akadályt lebontott, még a börtön kapuit is megnyitotta”.

Hozzátette: azon a 177 évvel ezelőtti napon a szabadság nem csupán érzet volt, hanem méltósággal megélt valóság, hiszen egy hirtelen szabaddá vált közösség nyilvánította ki jogait.

Beszélt arról is, hogy „dicsőséget szerző hőseink a szabadság felé vezető utat nem ködképekből építették, hanem konkrét jogi igényekkel kövezték ki”. Olyan jogokkal, amelyek mindenkit egyaránt meg kell, hogy illessenek.

A köztársasági elnök úgy fogalmazott: amikor a márciusi ifjak újra és újra kinyilvánították a magyarság 12 pontba foglalt jogköveteléseit, jól tudták, hogy azok megvalósulásával, illetve kiküzdésével nemcsak méltóbb lesz a magyar élet, hanem teljesebbé is válik a nemzet.

Jókai Mórra emlékezve úgy fogalmazott, hogy egyszerre volt nagy alakja a magyar szabadságnak és a magyar kultúrának is, aki a sorsfordító események részesévé vált. Így nem csupán nemzeti kultúránknak, hanem nemzeti történelmünknek is nagy alakítójává vált.

„Mi, magyarok megszokhattuk, hogy a magyar kultúra emberei és sokszor a magyar tudomány nagyjai is a magyar szabadság hőseivé is válnak, mert nálunk nemzeti szuverenitás és nemzeti kultúra feltételezik egymást” – jegyezte meg a köztársasági elnök, hozzátéve: „mi, ha máshogy nem is tudtuk, a kultúra és tudás eszközeivel szabaddá küzdöttük magunkat”.

Mint fogalmazott, sosem ment ez egyik napról a másikra, „de a megharcolt hétköznapokkal előrébb és előrébb léptünk”. „1848 dicső évét is meg kellett előznie a magyar ügy bőtermő korszakának, a reformkornak. És ez nem csupán politikai harcokról szólt, hanem értékteremtő és kultúragazdagító évekről, folyamatos jogkiterjesztésről és jogérvényesítésről” – idézte fel, kiemelve, hogy „a magyarnak ezért nem egy napra jut ki a hazafiság, hanem egy életre”.

Sulyok Tamás szavai szerint ez a nemzet az, amely tudja, hiszen évezrede tapasztalja, hogy a mindennapok aprónak látszó munkáit is el kell végezni újra és újra, hogy végül eljöjjön a nagy tettek ideje is, a nagy műveké, a nagy gondolatoké, a nagy alkotásoké, a nagy felfedezéseké. Úgy fogalmazott: „ez a hűséggel és becsülettel megélt mindennapi küzdelem az, amely előre viszi a nemzetet minden gát vagy gáncs ellenére, mert van olyan idő, amikor bátorsággal fordítani kell a nemzet sorsán. Van olyan is, amikor áldozatot kell hozni, hogy visszanyerjük szabadságunk, és van idő, amikor tenni kell, dolgozni, kutatni, alkotni szüntelenül, hogy gazdagodjon a haza” – hangsúlyozta Sulyok Tamás.

A díjazottakat méltatva kiemelte: a március 14-ei díjazottak értékállót alkotnak, amellyel építik nemzeti kultúránkat és erősítik a magyarságot.

„Önök a mai magyar kultúrának, a mai magyar tudományos életnek a megkerülhetetlen alakítói. Nemcsak hordozók, hanem formálók is. Amit önök létrehoztak és létrehoznak, az a jelenkori és a következő magyar generációk közös kincsévé válik” – fogalmazott Sulyok Tamás.

A díjátadáson szintén részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök.

Forrás: MTI

Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter orvos, farmakológus, a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke kimagasló tudományos és innovációs munkásságáért Jedlik Ányos-díjban részesült

Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter orvos, farmakológus, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke két cikluson át, a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke 2025. március 13-án az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban megtartott ünnepségen vette át a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) egyik legrangosabb díját, a Jedlik Ányos-díjat. Az idegtudományok kiemelkedő szakértőjeként Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter kutatásai az agy ingerületátvitelének megértését célozzák. Az általa elért tudományos eredmények segítik a neurológiai betegségek kezelését és a gyógyszerfejlesztést. Több mint 500 tudományos cikk szerzője, társszerzője, az egyik legtöbbet idézett magyar tudós, akinek 39 szabadalma van. Tudományos életműve és innovációs munkája egyaránt hozzájárul a modern orvoslás fejlődéséhez.

Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke a díjátadón kiemelte: Jedlik Ányos öröksége azt üzeni, hogy a tudás nem önmagáért való, akkor válik igazán értékessé, ha új megoldásokat teremt, előre viszi a társadalmat és a gazdaságot. Elmondta, hogy a díjjal nemcsak a kimagasló feltalálói tevékenységet ismerik el, hanem azt is, ha valaki elkötelezett a szellemi tulajdon védelme iránt, magas színvonalon műveli és ezt hirdeti is. A díj megalapítása óta összesen 142-en részesültek ebben a rangos kitüntetésben: kiemelkedő iparjogvédelmi portfólióval rendelkező feltalálók, kutatók, fejlesztők, szabadalmi ügyvivők, ügyvédek, jogi képviselők, valamint hivatali munkatársak - tette hozzá. "Gratulálok az idei díjazottaknak, akik munkásságukkal példaképként szolgálnak mindannyiunk, különösen a feltörekvő fiatal generáció, a jövő innovátorai és iparjogvédelmi szakemberei számára" - mondta.

Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára kiemelte: a díjjal olyan tudósokat, feltalálókat ismernek el, akik a legkiválóbb példái, hogy a tudomány és az innováció hogyan kapcsolódhat össze a találmányok piacra vezetésével. Hozzátette: a magyar gazdaság versenyképességének kulcsfaktora, hogy a tudásból hogyan lehet innovatív termékeket, szolgáltatásokat előállítani, és ezeket hogyan lehet kivinni a hazai és a külpiacokra. Mint hangsúlyozta, ennek nagyon fontos eleme a találmányok megóvása.

A 2025. évi díjazottak között van Grad-Gyenge Anikó jogász és egyetemi docens, Soós Tibor okleveles vegyész, Zábori Zoltán gépészmérnök, valamint Zsiborács Henrik környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési agrármérnök.

.

.

forrás: mti.hu

Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter elnök kábítószerek romboló hatásáról tartott tudományos előadásával rendezték meg a Corvin Szalon 2025. március 6-ai eseményét, melynek fővendége és nyitóelőadója Dr. Pintér Sándor belügyminiszter volt

A Magyar Corvin-lánc Testület Corvin Szalon sorozatának 2025. március 6-ai eseményén Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter, orvos, farmakológus, a Testület elnöke, „Kábítószerek: a kreativitás mítosza és a rombolás valósága” címmel tartott tudományos előadást. Meghívására az est fővendége Dr. Pintér Sándor belügyminiszter volt, aki nyitóelőadásában a magyarországi kábítószerhelyzetet mutatta be európai és globális összehasonlításban. A belügyminiszter összefoglalta a kábítószer-kereskedelem felszámolása érdekében kidolgozott kormányzati elképzeléseket, rámutatott a jogi szigorítások irányaira, vázolta a megelőzés, a felderítés, a rehabilitáció és az oktatás területén tervezett intézkedéseket.

Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter előadásában rávilágított arra, hogy a kábítószerek milyen mély biológiai és társadalmi változásokat idéznek elő a fogyasztókban. Hangsúlyozta, hogy a drogok nem csupán egyéni sorsokat, hanem egész társadalmakat tesznek tönkre, mivel a függőséget okozó szerek hatására csökken a társadalom produktivitása, miközben a bűnözés növekszik. Részletesen ismertette az agy működését, különösen a dopaminrendszer szerepét a függőség kialakulásában. Tudományos megközelítésében kitért arra is, hogy a kábítószerek miként veszik át az emberi boldogságmechanizmusok helyét, és miért vezetnek hosszú távon teljes személyiségvesztéshez.

Előadása során az elnök történelmi kontextusba helyezve elemezte a kábítószer-használat kultúrtörténeti hátterét, a 19. századi Kínában lezajlott ópiumháborúktól a mai szintetikus drogok terjedéséig. A különböző szerek hatásának szemléltetésére néhány irodalmi, filmművészeti és zenei művet is megidézett, többek között Shakespeare Rómeó és Júliáját. Rámutatott, hogy a drogfogyasztás elleni küzdelem nem csupán rendészeti, hanem kulturális és oktatási feladat is, amelyben a prevenció kulcsszerepet játszik a jövő generációinak védelmében.

A rendezvény a Testület székhelyéül szolgáló Roheim-villa vezetett bemutatásával zárult.