*

​

A Nemeskürty István születésének 100. évfordulója alkalmából az Országházban megtartott emléknapon mutatták be Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter kezdeményezésére a Magyar Posta által kibocsátott emlékbélyeget

A Nemeskürty István 100 Ünnepi Emléknapot közösen rendezte meg a Magyar Corvin-lánc Testület, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Kara és a Magyar Művészeti Akadémia 2025. május 14-én az Országház Vadásztermében. Az eseményen ünnepi köszöntőt mondott Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök, Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Tanácsadó Testületének elnöke, Deli Gergely, az NKE rektora, Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, valamint Nemeskürty Harriet, Nemeskürty István lánya. Az eseményen ünnepélyesen bemutatták és útjára indították a Nemeskürty István tiszteletére Vizi E. Szilveszter elnök kezdeményezésére a Magyar Posta Zrt. által kibocsátott centenáriumi emlékbélyeget.

Nemeskürty Istvánt a nemzet önképe, öntudata érdekelte, a nemzettudat válságaira keresett gyógyírt, a nemzeti megmaradás belső erőit kutatta – mondta Sulyok Tamás. Az államfő kiemelte: Nemeskürty Istvántól megtanulhatjuk, hogy a magyarság egyedül úgy érheti el boldogulását, ha megőrzi önazonosságát és nem tagadja meg magát. Ha épít nemzettársai és a nagy elődök értékteremtésére, ha tudatosítja, hogy van miért küzdeni, hogy felelősek vagyunk a több mint 1100 éves Magyarország és nemzetünk jövőjéért. Nemeskürty István a kulturális életben és a művelődés terén elért kimagasló teljesítményéért megkapta az ezredfordulón újraindított Magyar Corvin-lánc kitüntetést, ő lett a felállított Corvin-lánc Testület első elnöke, emellett a legmagasabb kitüntetések sora, így a Kossuth-nagydíj és a Széchenyi-díj is kifejezték a nemzet háláját életpályája iránt – idézte fel a köztársasági elnök.

Ünnepi köszöntőjében Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke elmondta, hazaszeretetében sokunk példaképe, a magyar történelmi folytonosság visszaállítója, akitől megtanulhattuk: a történelmi múlt objektív megítélésén alapuló emlékezetpolitika nélkül nincs egységes nemzettudat, nincs múltját is bátran felvállaló nemzeti közösség. Az emlékezésben, történeti identitásunk egészséges megteremtésében kaptunk segítséget tőle.

Az elnök kiemelte: a Tanár úr nem tudta elfogadni, hogy próbáljunk kicsik lenni, mert a Kárpát-medence magyarsága tudományban, művészetben –, ahogy azt a Magyar Corvin-lánc Testület tagjai is reprezentálják –, ikonként, követendő példaként jelenik meg a világ polgárai számára. De akár sportban vagy a szentek számában is jóval többet adtunk a világnak, mint amennyi lélekszámunkból következik.

Majd így folytatta: az ő javaslatára hazánk millenniumi zászlók formájában maradandó emléket állított ezeréves államiságunknak. Ezzel Nemeskürty nemcsak keresztény magyarságunk történetét, de jogállamiságunkat is egyértelműen Szent István királyunktól vezette le. Meggyőződése volt, hogy a nemzeti kultúra fontos szerepet játszik az egyéni és a közösségi érdekek összehangolásában, a nemzeti érdekek érvényesítésében. Ezzel hozzájárult a rendszerváltás utáni időszak közgondolkodásának formálásához, és megalkotta a 21. századi Magyar Corvin-lánc Testület működésének kánonját is.

Beszéde zárásaként hangsúlyozta, „Büszkék vagyunk a Tanár úrra, arra, amit adott nekünk magyaroknak itthon, a Kárpát-medencében és szerte a nagyvilágban. Mi, a Magyar Corvin-lánc Testület Tagjai erre az örökül kapott szellemi és erkölcsi múltra építkezve, egy egészséges nemzeti öntudat építésében és fenntartásában vagyunk és leszünk érdekeltek.”

A XX. század egyik legnagyobb hatású gondolkodója volt Nemeskürty István, aki segített megérteni, hogy honnan jövünk mi, magyarok és merre kell tartanunk – mondta Orbán Balázs. Úgy vélte, Nemeskürty István életművéből pontosan kirajzolódik, mire van szükség a sikeres magyar jövőhöz. A magyar jövő nem képzelhető el a haza nélkül, amely motivációt biztosít. Szükség van szeretetre, a magyar nemzet ugyanis nem egy absztrakt gondolat, hanem érzelmi elköteleződés a haza és egymás irányába. Szintén fontos az egység, amely azt jelenti, hogy közös ügyeinket egységes akarattal visszük előre, és a függetlenség gondolata is, amelynek lényege, hogy a saját utunkon járjunk, és ne mások mércéje szerint éljünk – sorolta Orbán Balázs. Végül az abban való hitet említette, hogy a közös erőfeszítéseknek van értelme, a magyaroknak van célja és küldetése, a magyar nemzetnek van dolga a világban. Mindezekből következik, hogy a magyarság sikere nem egy elérhető állapot, hanem állandó misszió, amelyért minden nemzedéknek újra és újra meg kell küzdenie. Hozzátette, hogy ennek a gondolatnak az átadásához hazafias, jó és modern oktatásra van szükség. Ha az előbb felsorolt, Nemeskürty István által képviselt értékekre építkezünk, akkor leszünk képesek valóban időtálló oktatási rendszert építeni, amely élővé és megélhetővé teszi a nemzet iránti szeretetet, az önazonosságot, az összetartozást és az önállóságot. Nemeskürty István azt tanította, hogy „merjünk nagyok lenni” – idézte fel Orbán Balázs.

Deli Gergely arról szólt, hogy Nemeskürty István „a szívünkbe igazán könyveivel és filmjeivel írta be magát, azokon keresztül tanított egy egész nemzetet”, megerősítette nemzedékek gondolkodását, műveltségét és nemzeti azonosságtudatát. Kivételes pályája szorosan kötődött a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiához. A rektor hozzátette, a legnagyobb nemzetmegtartó erő a tanító emberé, aki tudását átadja a következő nemzedékeknek, ezért nevezték el az egyetem nemrég létrehozott tanárképző karát a történészről, aminek szimbolikus jelentősége van, ahogy annak is, hogy az egyetemen a pedagógus- és bölcsészképzés idén indul el, amikor 100 éve született Nemeskürty István, ősszel pedig halálának 10. évfordulójára emlékezhetünk. Neve biztos értékrendet ad az új egyetemi karnak, s segít beteljesíteni a haza iránti kötelességünket, a pedagógusok kinevelését.

A testvérlelkek megtalálják egymást – emelte ki beszédében Turi Attila Makovecz Imrére is utalva. Nemeskürty és Makovecz egész életükben azért kutatták a múltat, hogy a hagyományokban megtalálják a magyar jövőt. Tanár Urat elsősorban a fordulópontok foglalkoztatták, ahol válaszút elé került a nemzet. Alkotásai mestermunkák, melyek közös kincsükké váltak, feladatunk ezek éltetése. Magvető volt, a mi dolgunk, hogy szárba szökkentsük örökségét. Ennek része az NKE-n induló tanárképzés is, amihez az akadémia a művészetre nevelés tudásával szívesen járul hozzá – mondta Turi Attila.

„Édesapám nagyon szerette a kirakós játékot, egész életpályája is egy puzzle, amit a film, az irodalom, a történettudomány és a műfordítás elemeiből tehetünk össze” – mesélte el Nemeskürty Harriet. Hozzátette, fontos, hogy édesanyjára is emlékezzünk, aki megteremtette az alkotómunka nyugodt hátterét. A családban egyébként a lánya folytatja nagyapja útját pedagógusként.

Az emléknapon ünnepélyesen bemutatták a Vizi E. Szilveszter kezdeményezésére a Magyar Posta Zrt. által kibocsátott Nemeskürty István centenáriumi emlékbélyeget. A bélyeggel ellátott postatiszta borítékokat Sulyok Tamás köztársasági elnök, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke és Láng Géza, a Magyar Posta Zrt. elnök-vezérigazgatója látta el a bélyegzővel és aláírásával, így bocsátva útjára. Az elnök elmondta: örökre megmaradó emléket szerettek volna állítani Nemeskürty István tiszteletére, s mivel a bélyeg fontos szerepet játszik az emberiség kultúrájában, ennél hitelesebb emlék nincs. Sokmillió ember gyűjt bélyeget a világban, azokon pedig megtalálható a világtörténelem és a nemzeti történelem – hangsúlyozta, hozzátéve: a bélyegen Nemeskürty István portréja látható a millenniumi zászlóval, a borítékra a Magyar Corvin-lánc Testület címere is rákerült.

Tanár Úr katonai múltját idézte fel Nemeskürty István és a magyar katonai múlt című előadásában Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese. Mint mondta, számára egészen más volt a katonaélet, mint az Ottlik Géza Iskola a határon művében megjelenik, inkább a rendet és a fegyelmet sajátította el itt. Nemeskürty később is olyan szerzőkkel foglalkozott, akiknél a kard és a toll összeér, mint Zrínyi vagy Balassi. Műveiben megmozgatta a történészek fantáziáját, s további kutatásra sarkalt másokat. Sokat tett azért is, hogy a katonai hagyományok ne vesszenek el a rendszerváltoztatás során.

Mohácstól a Don-kanyarig – metszetek Nemeskürty István legfontosabb történelmi műveiből címmel foglalta össze a következő előadásban Tanár Úr munkásságát Nánay Mihály, az NKE Nemeskürty István Tanárképző Kar (NITK) közszolgálati docense. Mint kiemelte, több műve is szerepel már az NKE NITK szakirodalom-jegyzékében. Nemeskürty munkáinak kultúrtörténeti horizontja igen széles, könyvei felölelték a XVI. század, a XIX. század és a XX. század legfontosabb témáit. Ezek a munkák vitákat váltottak ki, de ugyanakkor mindig felkeltették a köz érdeklődését is a feldolgozott téma iránt.

A Tanár Úr filmes öröksége címmel beszélt Nemeskürty István 25 évig tartó, s 150 jegyzett filmet felölelő fődramaturgi karrierjéről Péterffy András, Balázs Béla-díjas filmrendező, operatőr, producer, egyetemi docens, a Dunatáj stúdióvezetője. Mint hangsúlyozta, Nemeskürty azt vallotta, hogy a minőségi filmhez minőségi alapanyag kell. Szintén alapelve volt, hogy a film egyetlen készítője a rendező. Szemlélete ma is érvényes a magyar filmgyártásban. Ragaszkodott ahhoz, hogy a jó történet mellett legyen eredeti az interpretáció is. Ezzel szellemi műhelyt, közösséget teremtett, így megjelentek a magyar film környékén az írók, a színházi szakemberek és a fiatalok is. Nagy felfedezettje Gaál István, de támogatta Jancsó Miklóst is.

Nemeskürty legfontosabb öröksége az, hogy okosan, s nem elfogultan kell szeretni a hazát – hangzott el Martí Tibor történész, a HUN-REN Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, Nemeskürty István rokona által moderált pódiumbeszélgetésen, melyen részt vett Bihari Antal, az Esztergomi Körzeti Televízió és a Szent István-díj alapítója, Szentmártoni Szabó Géza, Klaniczay Tibor-díjas és Napút-díjas irodalomtörténész, a Régi Magyar Költők Tára 16. századi sorozatának szerkesztője, egyetemi oktató, Kollarik Tamás, Nemeskürty István-díjas és Bánffy Miklós-díjas producer, filmes szakember, egyetemi adjunktus, valamint Sallai Zsófia, a Magyar Corvin-lánc Testület megbízásából készülő Nemeskürty-monográfia szerzője. Mindannyian felidézték, hogyan ismerkedtek meg Tanár Úrral vagy épp hogyan kötődnek a rendkívül gazdag életművéhez. Szentmártoni Szabó Géza arról is beszélt, hogy Nemeskürty Istvánnak egész életében, s munkásságában a nemzeti identitás megragadása volt a célja. E küldetéstudata lehet a róla készülő monográfia legfontosabb szervező ereje is – emelte ki Sallai Zsófia.

Az emléknap filmes emlékidézéssel zárult, amelynek keretében a vendégek közösen megtekintették Nemeskürty István 2004-es, a Szent István-díj esztergomi átvételekor elhangzott beszédének egy részletét. Ezt követően bemutatták Szokolay Sándor, Magyar Corvin-lánccal kitüntetett zeneszerzőnek a 2000. évi Millenniumi Ünnepségre Nagy Gáspár Kossuth-díjas költő szövegkönyvére komponált Symphonia Ungarorum című oratorikus műve egy részletét.