Különleges dalest várta a közönséget a Ligetparti esték sorozat 2025. november 26-ai koncertjén: Bán Balázs, a Zeneakadémia dal- és oratórium mesterképzésének ifjú énekese mutatkozott be szívhez szóló, a télbe forduló évszak hangulatát idéző műsorával. A teltházas esten dr. Zalányi Viktória Eszter, a Magyar Corvin-lánc Testület főtitkára köszöntötte a vendégeket. Beszédében kiemelte, hogy a Ligetparti esték sorozat célja, hogy a Testület a közfeladatát, a magyar tudomány, művészet, oktatás és művelődés fellendítését ne csupán intézményi tevékenységekben, hanem közösségi élményekben is megvalósítsa. Külön üdvözölte Prof. emer. K.S. Marton Éva világhírű szoprán operaénekest, a Nemzet Művészét, a Testület elnökhelyettesét, akinek kezdeményezésére és védnöksége alatt indította el a Testület a zenei programsorozatot. Az estek mára olyan alkalmakká váltak, amelyeken kiváló művészek és a zene iránt elkötelezett közönség – köztük egyre több fiatal – élheti át együtt a művészet felemelő erejét.
Bán Balázs fiatal basszbariton zenei tanulmányait zongorával kezdte, majd énekszakon folytatta a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnáziumban. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre nyert felvételt, ahol 2024-ben kitüntetéses diplomát szerzett klasszikus ének szakon. Jelenleg az Egyetem oratórium- és dalének mesterszakos hallgatója. Rendszeresen lép fel Budapest jelentős koncerthelyszínein, egyre több felkérést kap oratóriumok, passiók, misék és requiemek szólistájaként, barokk, bécsi klasszikus és romantikus szerzők műveinek előadására. 2025 júniusában az I. Országos Operaversenyen első díjat és több különdíjat nyert, és a döntőben a Magyar Állami Operaház zenekarával énekelhetett.
A Fried Péter és a dalesten zongorán közreműködő Alter Katalin növendékeként tanuló fiatal művész a dalesten olyan klasszikus dalokat szólaltatott meg, amelyek egyszerre igényeltek mély zenei felkészültséget és lírai érzékenységet – hiszen e műfajban a szöveg és a zene egysége legalább olyan hangsúlyos, mint az operában, ám itt nem cselekmény, hanem hangulatok, belső rezdülések kerültek előtérbe.
Schubert: vándor a téli tájban és a lélek mélyén
Az est első részében Franz Schubert Winterreise (Téli utazás) című dalciklusából öt dal hangzott el, amelyek a reményvesztett vándor lelkivilágába engednek betekintést. A Gefrorne Tränen (Megfagyott könnyek) 3. dalban a vándor csodálkozik, hogy könnyeinek hője elolvasztja a havat, miközben nem veszi észre, hogy könnyei fagyosak, azaz a bánat a szívében van. A Wasserflut (Árvíz/Vízözön) 6. dalban a vándor könnyeiből fakadó árvíz a hó alatt folyó patakot követi, amely a szeretett lány házához vezet. A patakban a saját fájdalmát véli felfedezni. A Die Post (A posta) 13. dal a postakürt hangjára fellobbanó remény, majd a levél elmaradásából fakadó azonnali csalódás pillanatát ragadja meg. A Der stürmische Morgen (A viharos reggel) 18. dalban a vándor saját lelkét látja meg a tomboló viharos reggelben: a felhők, a fák, a vihar mind az ő belső zűrzavarát tükrözik. Végül a Mut! (Bátorság!) 22. dalban a kétségbeesés elől menekülve a vándor felkiált: „Bátorság!”, szembeszáll a téllel és a sorssal, miközben érzi, hogy odakint hó és fagy van, s a nyár már csak a szívében él tovább.
Schubert Schwanengesang című ciklusának Heine-versekre komponált dalai tovább árnyalták az est érzelmi ívét. Ebben a részben a könnyedebb, barcarola-hangulatú (csónakos dal) Das Fischermädchen (A halászlány), a megrendítő Ihr Bild (Az ő képe), valamint a drámai erővel teli Der Atlas (Atlasz) című dal hangzott el.
Rahmanyinov: orosz romantika és szívbemarkoló dallamok
Schubertet követően a késő romantika egyik legjelesebb képviselője, Szergej Rahmanyinov dalai csendültek fel, amelyeket gazdag, érzelemdús melódiák és virtuóz zongorajáték jellemez. Elhangzott a hit, a remény és a megnyugvás vágyáról szóló My ot dok hnyom (Majd megpihenünk) című dal, amelynek szövegét Csehov A három nővér című drámájának zárómonológja ihlette, a viszonzatlan szerelem fájdalmát kifejező V mojej duse (A lelkemben), valamint az idő múlására, a fájdalom és a szerelem mulandóságára reflektáló, finom melankóliájú Prohogyit vszjo (Elmúlik minden) című dal.
Kodály Zoltán: a magyar költészet és népzene elemeinek ötvözése
A műsor utolsó egységét Kodály Zoltán három dala alkotta. A Berzsenyi Dániel versére komponált Magányosság mély befelé fordulást sugall, Az erdő című dal, Balázs Béla versének megzenésítése, a természetben megélt megtisztulás pillanatait idézi fel, A farsang búcsúszavai pedig könnyedebb, játékos hangulatával zárta a koncertet – egyben finom átvezetést kínálva a közelgő karácsonyi ünnepi időszakhoz.
A koncert végén a vendégek egy vezetett épületbemutatón is részt vehettek, ahol megismerhették a Roheim-villa történelmét és építészeti értékeit. A Ligetparti esték sorozat a jövőben is izgalmas zenei programokkal várja a zenerajongókat.