How drug abuse destroys the body and mind – Hogyan teszi tönkre a kábítószer-fogyasztás a testet és az elmét címmel tartott keynote előadást Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter Széchenyi-nagydíjas orvos, farmakológus, a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke az MCC Budapest Summit on the Global Drug Epidemic konferencián 2025. november 18-án.
A világot sújtó globális kábítószer-járvány szétzilálja a társadalmak szövetét, megbontja a közösségek és családok egységét, veszélyezteti a fiatalokat, és aláássa civilizációnk alapjait. Miközben több ország feladta a küzdelmet vagy a dekriminalizáció útját választotta, Magyarország zéró toleranciát hirdetett. Az MCC Budapest Summit on the Global Drug Epidemic háromnapos konferencia célja, hogy új lendületet adjon a probléma feltárásának és a hatékony válaszok kidolgozásának. A Mathias Corvinus Collegium szervezésében megvalósuló konferencia vezető döntéshozókat és szakértőket hív össze Budapesten, majd az MCC regionális központjaiban folytatódó programokkal erősíti a közös fellépést, hogy biztonságosabb, tudatosabb jövőt építsünk a következő nemzedék számára.
Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter előadásában a téma tudományos, idegtudományi és pszichiátriai oldalát mutatta be, egyben hangsúlyozva, hogy a jelenség nemcsak egyéni és családi tragédiákat okoz, hanem globális közegészségügyi és gazdasági problémákat is jelent.
A drogok nem szabadságot adnak, hanem rombolnak
Vizi professzor kiemelte: korunk ideológiája sokszor hirdeti, hogy az egyén „megkérdőjelezhetetlen joga” azt tenni önmagával, amit akar. Ám amikor a droghasználat mások biztonságát és a társadalom jövőjét is veszélyezteti, ez az állítás tarthatatlanná válik.
Az előadó saját orvosi tapasztalatát is megosztotta: New Yorkban, az Albert Einstein College of Medicine-ben töltött évei során naponta találkozott heroin vagy egyéb szerek által tönkretett fiatalokkal, akik már nem voltak képesek kommunikálni vagy önmagukról gondoskodni.
Előadásának egyik fő üzenete volt, hogy a drogok nem tesznek kreatívvá, hangsúlyozva, hogy valódi alkotás csak tiszta tudattal születik. A droghasználat nem fokozza, hanem rombolja az alkotói képességet, szétzilálja az idegrendszert, kioltja a kreatív fókuszt. A professzor szerint a kreativitás forrása a tehetség, a kitartó munka és a tudatos alkotás, nem pedig kémiai manipuláció.
Vizi professzor hangsúlyozta: a drogok nem szabadságot adnak, hanem függőséget, rombolást és teljes kiszolgáltatottságot okoznak. A professzor felidézte Gábor Dénes Nobel-díjas fizikus gondolatát: „A jövőt nem lehet előre megjósolni, de a jövőnket fel lehet találni.” Ehhez pedig elengedhetetlen a kormányok és a tudomány szoros együttműködése, hogy közösen dolgozzanak ki hatékony, bizonyítékokon alapuló megoldásokat a kábítószer-függőség világjárványának visszaszorítására.
Amerikai példák: ópiátválság és gazdasági károk
Az Egyesült Államokban több mint 100.000 haláleset köthető az ópiátválsághoz, és a drogfüggőség költsége éves szinten meghaladja a 635 milliárd dollárt – nemcsak az egészségügyi kiadások, hanem a munkaerő-kiesés és a társadalmi károk miatt is.
Európában a helyzet mérsékeltebb, de romlik. 2024-ben több mint 30 millió európai – nagy részük 15-34 év közötti fiatal – fogyasztott illegális szert, és a kábítószer ökoszisztéma piaci értéke összesen 31 milliárd eurót tett ki. Megemlítette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a 2025. évi évértékelő beszédében zéró toleranciát hirdetett a kábítószer-kereskedőkkel szemben.
A „soft drug” mítosza megdőlt – a cannabis is rombol
Vizi E. Szilveszter hangsúlyozta: a cannabis nem ártalmatlan. Korábbi kutatásai – valamint nemzetközi lapokban megjelent több tucat tanulmánya – bizonyítják, hogy a cannabis ugyanarra az agyi jutalmazó rendszerre hat, mint a kemény drogok, és függőséget, kognitív károsodást, dezorientációt és reakcióidő-romlást okoz. A National Institutes of Health (NIH) képalkotó vizsgálatai is igazolják: a cannabis beavatkozik a dopaminrendszer működésébe, amely a boldogságérzetet, motivációt és döntéshozatalt szabályozza.
Az emberi agy mintegy 120 milliárd idegsejtet tartalmaz. A kábítószerek – például a cannabis, az amfetaminok, az ecstasy vagy az ópiátok – drasztikusan befolyásolják az idegsejtek közötti kommunikációt, valamint többek között torzítják a valóságérzékelést, lassítják a reakcióidőt, rontják a mozgáskoordinációt, veszélyes viselkedést váltanak ki.
Endorfinok vs. kábítószerek – miért olyan veszélyes a mesterséges boldogság?
Vizi professzor rámutatott: léteznek természetes, „belső morfiumok” (endorfinok), amelyek sportolás, zenehallgatás, alkotás vagy pozitív életesemények során szabadulnak fel. Ezzel szemben a drogok túlaktiválják, majd kimerítik ugyanezt a rendszert, az örömérzés nem reprodukálható emlékezettel, a használó egyre több szerre vágyik, hogy ugyanazt a hatást elérje. Ez vezet a függőséghez: ha egyszer valaki kipróbálja, könnyen a rabja marad, nagyon nehéz a leszokás.
A fő üzenet: a társadalom jövője a tét
A professzor hangsúlyozta: a fiatal generációk védelme csak akkor lehetséges, ha tudományos alapokon történik az edukáció és a prevenció, a döntéshozók tisztában vannak a kábítószerek agyra gyakorolt hatásaival, és együttműködnek a tudományos közösséggel a probléma felszámolása érdekében.
A drogok megölik a lelket, a testet és az értelmet, és foglyul ejtenek – ezekkel a szavakkal zárta előadását Vizi E. Szilveszter professzor, hangsúlyozva: az ellenük való küzdelem nem csupán egészségügyi, hanem civilizációs kihívás is, amely meghatározza Európa és az egész világ jövőjét.
Az előadást követően Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter több sajtóorgánumnak is interjút adott:
hírTV
Brussels Signal nemzetközi hírportál
Exxpress – osztrák hírportál
https://exxpress.at/news/es-ist-eine-globale-epidemie-experten-schlagen-alarm-in-budapest/
Hungary Today/Ungarn Heute
https://hungarytoday.hu/no-compromise-on-drugs-experts-at-mcc-summit-demand-unified-action/